Hitelkárosultak blogja

A pertársaság tagjai átlagosan 15 milliót vettek fel, 9 milliót visszafizettek ... és még 27 millió forinttal tartoznak

Hétfőn a Fővárosi Bíróságon megindult az első olyan peres eljárás, amelyet devizahiteleik miatt eladósodott magánszemélyek együttesen, pertársaságba tömörülve indítottak. A pertársaság tagjai bíznak abban, hogy összefogásuk ténylegesen eredményeket hozhat, változásokat generálva a bankok és a devizahiteleik miatt eladósodottak közötti bírósági peres eljárások lefolyásában.

A bírósági peres eljárásokkal kapcsolatosan leginkább mérvadó, azaz a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint több személy - felperesként - együtt indíthat pert, illetőleg több személy - alperesként - együtt is perelhető meghatározott feltételek fennállta esetén. Ilyen feltétel, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, vagy ha a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek. Abban az esetben is létrejöhet pertársaság, ha a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható.

Ezek közül a feltételek közül a legelső, illetőleg az utóbbi állhat fenn a devizahiteleik miatt eladósodottak vonatkozásában. Eleddig azonban egyetlen esetben sem sikerült a devizahiteleseknek pertársaságként peres eljárásban fellépniük.

Legutóbb, március 5-én azonban megindult az első olyan bírósági eljárás, amelyben már az adósok közösen próbálják meg érvényesíteni jogaikat a bankokkal szemben. A per tárgyának értéke mintegy 200 millió forint, összesen pedig kb. 30 szerződés rendelkezéseit kívánják felülvizsgáltatni.

A pertársaság tagjai, az adósok szerint legnagyobb problémájuk egyáltalán nem a fizetési kötelezettség, hanem az, hogy a bankok olyan mértékben emelik a kötelezettségeiket, hogy képtelenek tartani a lépést. (Valljuk be, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem is csoda!)
Számításaik alapján átlagosan 15 millió forintot vettek fel a pertársaság tagjai, amelyből már 9 milliót sikerült is visszafizetniük. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a bankok még mindig több, mint 25 millió forintos tartozást tartanak nyilván.

A pertársaság egyik tagja szerint a fellépésük azt mutatja, hogy igenis mernek már az emberek érdekeik védelmében fellépni, nem engedik kihasználni magukat. "A devizaadósok egy része felébredt. Gondolkodik, tanul, nyomoz, kiderít, következtet, cselekszik, segíti egymást, megbízik a másikban. A pertársaságnak ez az üzenete." - magyarázza az egyik felperes.

Súlyos szabályszegést követnek el a bankok és a behajtó cégek az új adatvédelmi törvény szerint

Az adósokkal szemben kibocsátott fizetési meghagyások, felszólító levelek többsége is jogszerűtlenné válhat az új adatvédelmi törvény egyik rendelkezése alapján. A szabály alapján a bankok, illetőleg egyéb (pl. telefon-, internet-) szolgáltatók követeléseikkel együtt adósaik adatait csak korlátozásokkal adhatják tovább az ún. behajtó cégeknek. Márpedig amennyiben ezeket a korlátokat megsértik, akár a büntetőjogi felelősségük is felmerülhet! Egyes vélemények szerint e rendelkezés alapján a fizetési meghagyások, illetőleg az azok alapján meginduló végrehajtási eljárások túlnyomó többsége válik támadhatóvá.

A magyar büntetőtörvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Bűncselekményt követnek el a bankok?

Ehhez a büntetőjogi rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy az új,  2012. január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény számos változást hozott az adatvédelmi szabályozás kapcsán. (Egy részük egyébként az Európai Unió szerveinek vizsgálódása alá is került egyéb okok miatt.)

Egyes jogászi állásfoglalások szerint az új jogszabály alapján akár bűncselekményt is elkövethetnek a bankok, egyéb szolgáltatók (akár mobil, akár internet szolgáltatók is, vagy akár a közmű-szolgáltatók!), amennyiben a tartozásaik behajtása érdekében követeléseiket úgy adják tovább az ún behajtó, vagyis faktor cégeknek, hogy azzal együtt az adósaik személyes adatait is szolgáltatják. A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8) bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

Általános gyakorlat - , sőt, a vonatkozó törvény szerint kötelezettség is - , hogy a bankok tartozásaikat követeléskezelőknek, behajtó cégeknek, esetleg ügyvédi irodáknak adják tovább annak érdekében, hogy ők azt az adósokon hatékonyabban hajtsák be. Ennek célja tehát lényegében az, hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni.

Eddig minden további nélkül az adósok személyes adatait, így nevét, címét, levelezési címét, esetleg telefonszámát is átadhatták a behajtóknak. Innentől kezdve azonban már ez csak jóval szűkebb körben lesz lehetséges!

Megállíthatóak lesznek a végrehajtási eljárások?

 Abban az estben, ha adósságot kezelő cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e kiadni a személyes adatokat?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatainak kiadására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

A kiadott személyes adatokkal a behajtó cégek teljesen jogtalanul járnak el. Ebből a szempontból végső soron a követelések kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

A jogszerű eljárás az lenne, ha a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást.

Tehát azokban az esetekben, amikor zaklat egy adóst bármilyen behajtó cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését - továbbá írhat egy feljelentést is a nyomozati szervekhez (rendőrség, ügyészség), és ennek keretében kérheti az ügyészségtől a behajtó cég felszámolását.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki a szigorúan titkos adatokat kiadta - kérheti a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a behajtó cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.

Tények és tévhitek a devizahiteles perek kapcsán

Temérdek téves információ és ferdítés terjed szájról-szájra és az internetes felületeken a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos bírósági perek vonatkozásában. Egyre inkább úgy tűnik, az elmúlt öt esztendő legnagyobb hazai kálváriájára sem a pénzügyi szervezetek, sem az állam, sem az EU nem tud megfelelő megoldással szolgálni – nem véletlen, hogy az adósságcsapdába jutottak most az ügyvédek, jogászok óvó karjai közé menekülnének. Az elmúlt hónapokban számtalan ügyvédi iroda vette fel szolgáltatási palettájára a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogi képviselet ellátását, de a bírósági perek körül sok esetben inkább csak növelte ez a félreértéseket és a naiv várakozásokat az adósok köreiben. Meginduló cikksorozatunkban a deviza alapú hitel és kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi procedúrák körül kívánunk tisztább képet kialakítani, elsőként pedig az Európai Bíróság elé került ügy(ek)ről rögzítünk néhány lényeges tényt.

Az elmúlt hetekben számos médiaszolgáltató közvetítette közönsége felé azt a hírt, amely szerint az Európai Unió bírósága, vagyis az Európai Bíróság elé kerültek a magyar devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogi dilemmák. Sokakban így az a téves kép rögzült, hogy az általa megkötött (deviza alapú) hitel- és kölcsönszerződés megítélésével kapcsolatosan az Európai Bíróság által hozott határozatnak döntő jelentősége lesz, és egy esetleges (rá nézően) pozitív tartalmú ítélet esetén akár szabadulhat a még hátralékos tartozásaitól is. Függetlenül attól, hogy az adott szerződést melyik bankkal és milyen feltételekkel kötötte. Ez azonban természetesen nincsen így.

Was ist das Európai Bíróság?

Az Európai Bíróság az Európai Unió egyik legfőbb szerve. Nem szabad összetéveszteni a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal, és különösen a strasbourg-i Emberi Jogi Európai Bírósággal, amelyeknek más a szerepkörük. Az Európai Bíróság tanácskozásai Luxemburgban zajlanak, alapvetően pedig az Európai Unió jogának alkalmazására, értelmezésére (mélyítésére) szolgálnak. Nem szabad elfelejteni: Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, ezáltal pedig az Európai Unió joga vonatkozik a hazai viszonyokra (így a hiteljogviszonyokra) is!

Éppen ebből fakadóan landolhatott az elmúlt hetekben több magyar vonatkozású devizahitel-szerződéssel kapcsolatos peres eljárás dokumentuma is az Európai Bíróság tanácsnokainak asztalán! Ez azért is érdekes, mert az Európai Bíróság előtt – lényegét tekintve - közvetlenül egyetlen magyar állampolgár sem indíthatna pert a hitelszerződése miatt. Az Európai Bíróság ugyanis elsősorban tagállamok közötti vitás ügyeket rendez, továbbá az Európai Unió jogának tagállamokban történő alkalmazására fókuszál. Pereket tehát tagállamok, illetőleg azok hivatalos, valamint magának az Uniónak a (úm. „privilegizált”) szervei, intézményei jogosultak indítani. (A magánszemélyek jogérvényesítési lehetősége inkább közvetett, az is csak az Európai Unió (és szervei) jogsértései miatt.)

Nonszensz tehát az, hogy egyesek az interneten kívánnak társakat gyűjteni ahhoz, hogy az Európai Bíróság előtt együtt pereljék a bankjukat.

Akkor mégis hogy jöhet képbe az EU?

Az EU, pontosabban az Európai Bíróság az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárása miatt kezdett el foglalkozni a devizahitel-szerződésekkel.

Az Európai Bíróságot a legfőbb magyar bíróság, a Kúria kereste meg azzal, hogy értelmezze számára a fogyasztókat védő európai uniós irányelveket. Erre a magyar bíróságok előtt folyó egy (tehát nem egyöntetűen mindegyik) devizahitel-szerződéssel kapcsolatban megindult per miatt volt szükség, a szerződés egyes kifogásolt feltételeinek (tehát nem maga az egész szerződés érvénytelensége!) vonatkozásában. A devizahitelesek ugyanis a jogszabályok alapján fogyasztóknak minősülnek, s ezért – elviekben – magasabb fokú jogi védelem illetné meg őket. (Fogyasztó általában az a fél, aki nem a foglalkozása, üzleti tevékenysége körében jár el, hanem személyes szükségleteit elégítené ki az adott ügylet lebonyolításával.)

A konkrét ügy egyik résztvevője sokak számára ismerős lehet: ő Kásler Árpád. Kásler korábban jogerősen nyert pert az OTP Bankkal szemben. Az ítélet kulcs pontja annak kimondása volt, hogy a bank jogszerűen nem alkalmazhatja egyszer a vételi, míg máskor az eladási árfolyamot a svájci frank alapú kölcsönszerződésben, hiszen ezzel olyan plusz előnyre, bevételre tesz szert, mely nem kötődik a kölcsönzési tevékenységhez. Az OTP Bank már a jogerős ítéletet követően bejelentette, hogy a döntésbe nem nyugszik bele és a kérdést a Kúria, azaz a magyar legfelsőbb bírói kar elé viszi.

Az Európai Bíróság tehát most értelmezési kérdésben foglal majd állást, amely kötelező lesz a magyar bíróságokra vonatkozólag – más ügyekben is.

Mi érhető el?

Nem mellékes körülmény tehát, hogy az Európai Bíróság egy uniós, a magyar igazságszolgáltatásra nézve kötelező jogszabály kapcsán ad majd értelmezést. Ennek esetlegesen más ügyekre nézve is kihatásai lehetnek.

Fontos azonban, hogy az egész szerződés nem minősülhet automatikusan érvénytelennek: „forintosítva” így ez azt jelenti, hogy a még fennálló tartozás, a törlesztő részletek csak bizonyos mértékig csökkenhetnek majd az Európai Bíróság említette vizsgálódása és értelmezése következményeként.

Európai Unió-s irányelvek mindazonáltal nagy segítségére lehetnek a devizahiteleseknek, hiszen rájuk hivatkozva számos deviza alapú hitel- és kölcsönszerződés támadhatóvá válik.

Lényeges azonban, hogy a szerződéseket ne alkalmi, az erre a szakterületre csak kis rálátással és kevés tapasztalattal rendelkező jogászokkal, hanem kifejezetten szakügyvédekkel vizsgáltassák felül.

(Folytatása következik.)