Hitelkárosultak blogja

Lépés a modern rabszolgaság felé, vagy ügyes trükk?

Már ebben az évben bevezetésre kerülhet a régóta emlegetett családi csődvédelem intézménye. Az igen megosztó változtatás az eladósodott családok adósságait kívánná központilag kezelni, azonban számos szociális és etikai kérdést is felvet. A legrémisztőbb állásfoglalások szerint a családi csőd egy lépés lehet az eladósodottak és legszegényebb rétegek függőségi helyzetbe hozására.

A szabadság vége – röviden így is jellemezhetnénk a családi csőd intézményét. Kétségtelen, hogy a szabad gazdaságban az adósságspirál növekedésével szemben megoldásokat kell találni. Kérdéses azonban, hogy a családi csőd hosszú távon milyen eredményeket és milyen irányvonalakat eredményez majd.

Az MNB központi akaratot valósítana meg?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a jegybank részt venne valamilyen formában a devizás autóhitelek forintosításában, vagy egyéb irányú kezelésében. Ez derül ki legalábbis egyes, "jegybank-közeli" személyek megnyilatkozásaiból. A jelzálog-hitelekhez képest háttérben maradó autóhitelek még ma is százezrek számára okoznak problémát, végső soron nemcsak az autóhiteleseknek, hanem a pénzügyi intézeteknek is. 

Gyorsítaná a Magyar Nemzeti Bank a gépjármű-devizahitelek forintosítását. A hivatalos állásfoglalás szerint erre azért kerülhet sor, mivel a devizás konstrukciók rosszat tesznek a háztartások fizetési képességének, ezáltal akár az ország növekedési lehetőségeit is visszafoghatják. A szakemberek mindazonáltal leszögezik: az autóhitelesek messze nem járhatnak még csak annyira jól sem, mint az ingatlan-hitelesek jártak a forintosítással.

Nem túl biztató prognosztizáció...

Sokan csalódhattak már a banki elszámolásokat látva

Sokan megkapták már az elszámolásról szóló banki értesítőjüket, jelentős részüknek azonban nem sok köszönetük lehet ennek megtörténtében. A valamiféle földöntúli csodára is számító, fizetésképtelenné váló adósok csak most érthetik meg igazán: Az adósságspirál növekedése csak átmenetileg került megállításra, véget azonban nem ért. Sokan vannak azonban olyanok is, akik még nem kapták meg az elszámolási értesítőjüket, így továbbra is bizonytalanságban lehetnek.

Ugyan pozitívum, hogy mintegy negyedével csökkenhet az elszámolások hatására a devizahitelesek törlesztőrészlete, azonban közel sem mindenki jár ilyen jól. Sőt, sokan kifejezetten levertek lehetnek amiatt, hogy a törlesztőjük nemhogy csökkent volna, hanem inkább nő.

Lázár, az igazságos

Központilag irányított forintosításra is sor kerülhet a devizaalapú autóhitelek és személyi kölcsönök esetében. Erre akkor kerülhet sor, ha nem sikerül rávenni a bankokat, hogy maguktól váltsák forintra a jelenleg jelentős árfolyamkockázatnak kitett hiteleket. Mindeközben Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: Kisebbségben van a kormányon belül azzal a véleményével, hogy az autóhitelekkel valamit kezdeni kell.

Ugyan a bankok egy része már rálépett a „forintosítás” ösvényére, az autóhitelesek jelentős része azonban továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van. A gépjármű-beszerzés érdekében felvett devizahitelek okozta válságos helyzetek állami megoldása továbbra is várat magára, a kevés segítséget jelentő forintosítás azonban mégis megtörténhet hamarosan

Az elszámolások után ismét beindulhat az úthenger

Ebben a hónapban fogják letudni a legtöbb elszámolást a bankok. Az ún. második devizahiteles törvény szerint – egyéb feltételek fenn nem állása esetén – főszabály szerint 2015. április 16. és 30. között kell megküldenie a hitelintézeteknek az elszámolási értesítőt a fogyasztók részére. Tekintettel arra, hogy sokak helyzetét a devizahiteles jogszabályok egyáltalán nem oldják meg, az elszámolást követően már a végrehajtási eljárások is megindulhatnak sokukkal szemben. Mit lehet tenni?

A Magyar Nemzeti Bank felhívása szerint „az elszámolás megtörténtét a végrehajtást kérő (ti. a bank – a sz.) az elszámolás fogyasztó általi kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a végrehajtó felé (illetőleg bíróságnak/közjegyzőnek). Ezt követően a végrehajtónak 60 nap áll rendelkezésére a szünetelőként nyilvántartott ügyek folytatására.”