Hitelkárosultak blogja

Ezúttal az egyik legnagyobb gépjármű-hitelezőt meszelte el az MNB

Több mint 10 millió forint megfizetésére kötelezte az immár hatósági feladatokat is ellátó központi bank az egyik hazai nagyágyút a gépjármű-hitelezések területén. A Magyar Nemzeti Bank jogsértő hiányosságokat állapított meg és jelezte: amennyiben a Porsche Bank nem tesz gyorsan eleget az előírt kötelezettségeknek, még nagyobb bajba kerülhet.

Hitelezés és kockázatkelezés, a megfelelő adminisztratív rend és adatszolgáltatás, számvitel és tőkeszámítás. Ezek voltak azok a területek, amelyeken hibákat vélt felfedezni a hazai központi bank ellenőrző testülete. A határozatból egyértelműen kiolvasható, hogy szigorú ellenőrzés alá vonták a Porsche Bankot, amely nem tudott minden szűrőn átmenni. Ezen persze, a devizahitelezés válságévei óta nem is csodálkozhatunk. (Emlékezhetünk, pl. 2010 környékén még hülyének nézték azokat, akik a szerződések jogszerűtlen pontjairól beszéltek, amit azóta pedig számos bírósági ítélet is megerősített sok szerződés kapcsán.)

Ami az említett ügyet illeti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még a két évvel ezelőtti, 2014. évi átfogó vizsgálata nyomán írt elő kötelezettségeket a Porsche Bank Hungária Zrt. (Porsche Bank) részére. Az MNB, ami az elmúlt évektől kezdődően a korábbi PSZÁF hatósági feladatait is átvette, még a jegybanki határozatban foglaltak teljesítését ellenőrizte tüzetesen. A vizsgálatot végző ellenőrök megállapították, hogy a Porsche Bank ezeknek korántsem felelt meg maradéktalanul, így jött is a büntetés.

A hatósági vizsgálatok számos egyéb területet céloztak: így vizsgálták a bank ügyfélcsoportokkal szembeni kitettségeit, az átstrukturált hiteleket, a kintlevőségek rögzítését, céltartalékokat, a könyvviteli nyilvántartást, az adatszolgáltatást, stb. A hiányosságok többek közt az átstrukturált ügyleteinek kezelési szabályait, az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek ügyletminősítését, s az egyedi minősítés összegére és a függő kötelezettségekre képzendő céltartalékra vonatkozó belső szabályzatot érintették. Problémás volt az ügyfél-törzsadatok nyilvántartása, a főkönyv és analitika egyezése, a kitettségek értéke és a kapcsolódó tőke megállapítása is. Nem volt egyértelmű a kiemelten kockázatos többszörösen átstrukturált állomány nagysága, a szavatolótőke-követelmények mutatói sem voltak hatályosak.

Az MNB nyilvánosságra is hozta határozatát, amelyben megbírságolta a bankot. A határozat szerint a Porsche Bank-nak 2016. szeptember 30-ig kell megszüntetnie a feltárt hiányosságokat, s a hiányosságok megszüntetéséről külön be is kell számolnia. (A hitelintézet vezető testületei által is megtárgyalt belső ellenőri jelentés megküldésével.) A MNB viszonylag jelentős, 11 millió forintos bírságot is kiszabott – igaz, a pénzügyi vállalkozások esetében ez nem minősül jelentős összegnek. A bírság meghatározásánál egyébként súlyosító körülménynek számított, hogy a hitelintézet számos korábbi kötelezést egyáltalán nem teljesített, így azok huzamosabb ideje fennálltak.

Magyarázatot ígértek a Kúria elnökének érthetetlen levelére

Szakmabeliek, így ügyvédek és bírók is követelik a Kúria polgári kollégiumvezetőjének lemondását. Az ok: Wellmann György főbíró szinte már elnézést kért a bankszövetségtől egy kúriai határozat miatt. A levél miatt először ügyvédek csoportja fordult a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez. Darák Péter ígéretet tett: hivatalos magyarázatot adnak az ügyben, ez azonban még mindig nem történt meg.

Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fóruma „szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a jogfogyasztó polgárokat arcul csapó Wellmann György lemondását a Kúria polgári kollégiumvezetői tisztségéről.” Ezt szerdai közleményében írta a Fórum azt követően, hogy a legfőbb bírói testület kollégiumvezetője a néhány nappal azt megelőzően meglehetősen furcsán fogalmazott hivatalos levelében: egyesek szerint lényegében „bocsánatot kért” a bankszövetségtől egy kúriai határozat miatt. (Az ítéletet töröltették is a Kúria honlapjáról.) A fórum közleménye azért is meglepő, mert ezzel gyakorlatilag a sok esetben devizahiteles ügyfeleiket védő ügyvédek után lényegében kollégák, tehát bírók követelik Wellmann lemondását.

Még mindig nem ért véget a devizahitelekkel kapcsolatban folyó jogi disputa. A jogászok és pénzügyi szakemberek nagyjából hat éve tartó huzavonája a deviza alapú kölcsönszerződések körül jövő héten folytatódhat, amikor a Kúria egy, az adósokat is érintő ügyben foglal állást.

A legfőbb magyar bírói szervezet, a Kúria polgári kollégiuma jövő héten, mégpedig május 5-én ülést tart a devizahitelek ügyében. Az ülés célja annak megvitatása, hogy szükséges-e újabb jogegységi eljárás a devizaalapú kölcsönszerződésekről. A Kúria szerint ez azért fontos, mert az utóbbi időszakban a bíróságok munkája során több fontos, külön értelmezést igénylő kérdés fogalmazódott meg. A Kúria bejelentése ismét rámutat arra, hogy mennyire bonyolult, összetett jogi problémákkal találkozhattak azok, akik aláírtak egy devizahitel-szerződést. Egyben felvetődik: Ha professzionális, szakosodott jogászok ennyi éven keresztül – utólag – ilyen sokat vitatkoznak a devizahitel-szerződéseken, honnan kellett volna tudnia annak kockázatait mondjuk egy sokgyermekes anyukának tíz évvel ezelőtt?

Keveset beszél róla a média, pedig egyre nagyobb probléma: a hiteladósok ingatlanai tucatszámra kerülnek ki a kezeik alól. A moratórium végével sokak helyzete rendkívül válságossá vált, ráadásul van egy jelentős változás is 2013-hoz, a legutóbbi válságidőszakhoz képest: az ingatlanárak ugrásszerűen nőttek az elmúlt két-három évben, így valósággal kapkodnak az adósok ingatlanai iránt azt élősködők. 

A kormány által nyújtott „segélycsomagok" a legtöbb adóst nem húzták ki a bajból. A legtöbb esetben ezek a lehetőségek csak azok számára váltak hasznossá, akiknek már eleve voltak tartalékai. Mindazoknak, akik igazán rászorultak volna és a legnagyobb bajban voltak-vannak, sajnos, semmilyen segítségre nem számíthatnak. Ráadásul most tavasszal újra lendületbe kerültek a kilakoltatási eljárások, vagyis az a bizonyos pallos ismét a fejük felé emelkedett. (Mint ismert, a télen az ún. moratórium miatt nem történnek kilakoltatások.)

Aki ellen tartozása miatt végrehajtási eljárás indult, esetleg a végrehajtási eljárás keretében már a házát el is árverezték, könnyen lehet, hogy hamarosan el kell hagynia ingatlanát, a végrehajtók ugyanis már márciusban elkezdték a kilakoltatásokat. 

Sokak számára jó hír lehetett, hogy eddig annyira nem kapkodtak a befektetők az árverésre kerülő ingatlanokért. Azok, amelyek jó helyen vannak már rég elkeltek vagy igen gyorsan gazdára találnak. Az ingatlanok nagy része viszont korábban több árverés után sem talált új gazdára. Szakértők szerint közel 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül körülbelül 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni egyszer vagy kétszer, azonban sikertelenül. A legtöbb ingatlant viszont – csaknem 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Ennek az oka az lehet, hogy ezek az ingatlanok vidékiek. Kérdés, hogy a csok-program, illetőleg az egyre élénkebb - országszerte tapasztalható - érdeklődés a ingatlanok iránt mennyiben változtathatja meg a helyzetet.

Arra kérünk mindenkit, hogy aki nem tudja vagy nem akarja fizetni a hitelét, kérje minél előbb szakember segítségét, akik felvilágosítják a helyzetéről,, a nemfizetés következményeiről és esetleges lehetőségeiről!

Vannak lehetőségek, hogy adósságotokat mérsékeljétek, esetleg egy sokkal jobb helyzetet harcoljatok ki magatoknak! Ehhez viszont arra van szükség, hogy a szakemberek minél előbb a kezükbe vehessék ügyeiteket és semmiképpen se várjátok meg, hogy végrehajtás induljon ellenetek! Ebben az esetben ugyanis sokkal nehezebb visszafordítani a folyamatot, és ha esetleg már az árverés is megtörtént, szinte lehetetlen a bajba jutott megkárosítottat, és a becsapott adóst kimenteni a végrehajtók karmai közül.

Ha bajban vagytok, kérjetek segítséget!!!

Az egyetem után egy jól menő céghez kerültem, ami már kinőtte a vidéki kis irodát és Pesten vásárolt egy irodaházat. Természetesen én is jöttem Pestre a céggel és egy regionális hálózatot is kiépítettünk. Ekkor 2007-ben döntöttünk úgy a párommal, hogy veszünk Pesten egy lakást, és mivel megtakarításunk nem nagyon volt természetesen hitelből. Hát persze, hogy volt ismerős és persze, hogy CHF alapút ajánlott. Felvettük 13.500.000 forintos hitelt 30 évre 2007 végén 82.000 forintos havi törlesztéssel, és 2008 nyarán még lejjebb is ment a törlesztő részletünk. Minden csodálatos volt…

Majd jött a válság és jöttek a gondok. A válság hatására tönkrement és a felépített hálózatom is a szemem láttára hullott darabokra. Nekem is mennem kellett, majd pillanatok alatt a közszférában találtam magam.

A feleségem tanárként én közalkalmazottként a duplájára nőtt hitelünkkel már koránt sem volt olyan csodálatos az élet. Rengeteget dolgoztunk, piacoztunk, magán órákat vállaltunk, elvállaltunk minden munkát, amivel egy kicsit könnyebb lehetett volna, de minden plusz bevételünket a bank elvitte.

A pohár akkor telt be, amikor 2012-ben a bank egy újabb egyoldalú kamatemelése révén a havi törlesztő részletünk már 186.000 forintra nőtt. Próbáltam egyezkedni a bankkal, és egy felelős személlyel tárgyalni, megoldást kötni, vagy valamit könnyítést elérni, de szóba se álltak velem. Aztán az internetet bújtam éjszakákon át. Mindenkinek levelet írtam, aki a devizahitelesekkel foglalkozott. Így jutottam el a bankihitelkárosultak.hu oldalra, ahol szintén regisztráltam, és hamarosan elmentem egy konzultációra is. Amikor onnan kijöttem éreztem, hogy van remény és fel lehet venni a harcot a bankkal szemben, csak okosan kell csinálni, és az sem volt rossz érzés, hogy tudtam egy profi csapat áll mögöttem.

Mindenről beszámoltam nekik, amiket a bank írt, ja és persze a legfontosabb: egy fillér törlesztőt sem fizettem a banknak tovább. Az első pár hónapban hívogattak, fenyegettek mindenfélével, majd ezek a telefonok elmaradtak, és több mint egy évig felém sem néztek.

Egy év után egy kedves ügyintézőt kaptunk, aki a mi ügyünkkel foglalkozott, és valóban próbált segíteni. A bankihitelkárosultak útmutatása lapján hitegettük, egyezkedtünk még majd egy évig, aztán szintén az Ő tanácsukra bepereltük a bankot, és a szerződés semmiségét kértük. A bank ekkor jött rá, hogy nem sok esélye van arra, hogy az ekkor bőven 20.000.000 fölé kúszott tőketartozásunkból akár egy fillért is lásson.

Felgyorsultak az események és a bank egy olyan ajánlatot tett, amit még most is nehezen hiszek el, mégpedig: 9.500.000 forintért kiengedik a hitelünket, ha eladjuk a lakást, és a többi tartozásunkat is elengedik.

Szerencsére gyorsan találtunk is vevőt 12.600.000 forintért. A bank tartotta a szavát és így a 9.500.000 forint kifizetését követően 3.100.000 forintunk meg is maradt, és a be nem fizetett törlesztőnek egy részét is el tudtuk tenni, így elég szép megtakarítással rendelkeztünk már a hitel lerendezését követően.

Egy biztos: Visszakaptuk az életünket!!!

Köszönet a bankhitelkárosultaknak minden tagjának…