Hitelkárosultak blogja

Még mindig forrnak az indulatok a devizahitelezés körül: Egyes információk szerint a bankok valószínűleg tudhatták, hogy a törlesztő részletek vélhetően jelentősen emelkedni fognak. És ezzel a devizahiteleket felvevők tízezrei kerülhetnek bajba hosszabb távon. Mások szerint a bankok leginkorrektebb húzása inkább a kezelési költségek őrült és indokolatlan emelése volt, ami tömegeket sodort válságba. Viták és álláspontok a kétezres évek legnagyobb, napjainkig kiható botránya kapcsán!

Lassan tíz évvel a 2008-as gazdasági világválság kirobbanását követően Magyarország még mindig a devizahiteleket nyögi. A válság miatt elszállt törlesztőrészletek miatt tönkrement családok és vállalkozások tömegei még mindig érzik az adósságspirál nyomait az életükben: Sokan közülük Nyugat-Európába, vagy Angliába menekültek, hogy alkalmi munkákból valahogy újratervezzék életüket. Míg mások még mindig itthon küzdenek, hogy talpra álljanak a sokk után. 

Nem véletlen, hogy a devizahitelezés témája a mai napig nagy indulatokat szül az emberek körében. Sokak szerint a bankok gyakorlatilag átverték az embereket a devizahitelezés nehezen átlátható pénzügyi machinációival. Sőt, egyesek szerint pontosan tisztában voltak azzal, hogy az árfolyamok hosszú távon biztosan megugranak majd.

"A főnököm szólt, hogy ne vegyem fel"

Nemrégiben az egyik ismert közéleti és bulvár napilap, a Blikk írt arról, hogy egyes volt banki alkalmazottak szerint a bankok egészen pontosan tudták: az árfolyamok emelkedni fognak - és ezzel a devizahiteleket felvett magyarok tízezrei kerülhetnek majd igen nagy slamasztikába. 

Az egyik nyilatkozatát vállaló volt alkalmazott szerint a bankok tudatosan fókuszáltak a devizahitelekre, mert a puszta számokat hangsúlyozva azokat könnyen el lehetett "adni". "Amikor még a banknál dolgoztam, jött a jelzés, hogy kössünk minél több devizahiteles szerződést, mert emelkedni fog a svájci frank árfolyama, és most még kedvezően tudjuk azt adni" - nyilatkozott az egyik hazai hitelintézetnél korábban tevékenykedő egykori ügyintéző. A pénzintézet korábbi munkatársa szerint a bankok valószínűleg pontosan láthatták: a kétezres évek közepének pillanatnyi kedvezőbb gazdasági helyzete miatt a kezdeti törlesztő részlet éppen csak még elviselhető volt sok devizahiteles számára. Azonban hosszú távon komoly gondjaik lehetnek, ha az árfolyam emelkedni kezd a forint romlása miatt. Márpedig úgy tűnik: az árfolyam emelkedésének tényével is igen komolyan számolhattak.

A volt banki alkalmazott szerint elsőre teljesen logikusnak tűnt a devizahitelek felvétele az ügyfelek részéről: "Svájci frankos hitelben 19 ezer forint lett volna a havi törlesztés, a forinthitelnél pedig 38 ezer." - magyarázta a volt ügyintéző, aki maga is devizahitelt készült felvenni. Azonban a banknál dolgozó és éppen ezért a pénzügyi viszonyokat és a devizahitelt jobban ismerő főnöke figyelmeztette: Ne tegye, mert a magyar gazdaság állapota miatt (is) emelkedni fog a törlesztőrészlet.

A kezelési költség volt az igazi átverés?

A cikk kapcsán természetesen sokan vitatkozni kezdtek ismét a devizahitelezésről. Illetőleg arról, hogy pontosan miben is voltak a leginkorrektebbek a bankok a devizahitelezés kapcsán. Egy hozzászóló szerint valójában nemcsak az árfolyamkockázat, hanem a kezelési költségek kezelése is több, mint inkorrekt volt:  "Mindig mindenhol csak az árfolyam-kockázatról beszélnek." - kezdi a valószínűleg az ügyben érintettként is véleményt alkotó olvasó, aki azonba a kezelési költségeket találja a leginkább aggályosnak: "...(...) a bankok egyoldalúan emelték a kezelési költségeket is, és ettől durvult el a helyzet. Sokan a válság kirobbanása után kétszer annyit (vagy még többet)fizettek, mint mikor felvették a hitelt. PEDIG EGYETLEN VALUTÁNAK SEM EMELKEDETT EGY NAPRA SEM KÉTSZERESÉRE AZ ÁRFOLYAMA A FORINTHOZ KÉPEST!!! Maximum kb. másfélszeresére a legerősebb forint-időszakhoz képest, és oda is csak átmenetileg mozdultak a valuták. Itt a nagy átverés pont az volt, hogy az árfolyam-ingadozáson felül minden más költségüket is ráverték a bankok az adósra, ami csak eszükbe jutott. És amikor a mélypont után kissé visszaerősödött a forint, akkor pl. csak jóval később és sokkal kisebb mértékben csökkentették vissza a törlesztőrészleteket." - írta a hozzászóló.

Véleménye van a témában? Írja meg nekünk Ön is! Továbbra is várjuk leveleiket, történeteiket hiteleikkel, devizahiteleikkel kapcsolatban!

A követeléskezelő behajtók karmai közzé dobják a bankok a rossz adósokat, akik könyörtelenül végre fogják hajtani a tartozásokat a bajba jutottakon, és a kormány segítségére már senki sem számíthat.

Idén biztosan nőni fog a végrehajtások száma a nem fizető ügyfeleknél. A hírek szerint az Erste Bank után további hat magyarországi bank több százmillió euró értékben fogja értékesíteni 2017-ben „nem teljesítő hitelportfólióját”, csökkentve a nem fizető hitelek arányát a bankrendszerben, amellyel megállíthatatlanul emelkedni fognak a végrehajtások és az ingatlan árverések, Pedig 2016 márciusa és decembere között 3100 végrehajtás volt ingatlanhitel-tartozás miatt, ami komoly emelkedést jelent a korábbi évek hasonló adataihoz képest.

Előreláthatólag a végrehajtások számának emelkedésére csak 2017 második felében kell számítani, a követeléskezelőknek ugyanis fel kell készülniük az ügyek intézésére. Jelenleg még a követeléskezelők sem tudják mit vettek pontosan, ezért először kategorizálják az ügyeket, hogy melyek mögött van ingatlanfedezet, s melyek mögött nincs. De az ingatlanbiztosítékkal bíró szerződések között is külön kezelik azokat, amelyeknél jó az esély arra, hogy ők maguk képesek értékesíteni. Egy másik csoportba sorolják azokat, ahol akár a licitbe is beszállnak, ha időközben jó vevőt találtak rá. Végül lesznek olyanok is, amelyeket reménytelennek tartanak. Ezeket a szerződéseket jó eséllyel továbbértékesítik egy másik követeléskezelőnek.

A szakemberek szerint a nehéz helyzetbe jutottaknak reményt nyújthat, hogy még a megindított végrehajtások ügyében is mutathatnak megegyezési hajlamot a követeléskezelő cégek. Érdemes az egyezségek megkötéséhez szakemberek segítségét igénybe venni, akik akár több ügyfél érdekében eljárva - nagyobb csomagokban - is képesek tárgyalni, így sokkal nagyobb az esély egy kedvezőbb ajánlat kiharcolására, mint egyedül, szakmai segítség nélkül.

Azoknak pedig, akiknek az ügye még nem került követeléskezelőhöz, érdemes megfontolniuk a hitelt nyújtó bankkal való egyezséget. A hitelintézetek egy része ugyanis hajlandó megegyezni az ügyféllel, vagyis olcsóbban úszhatják meg az ügyet, mint korábban gondolták. A hitelintézeteknek ugyanis nincs apparátusuk és gyakorlatuk az ingatlankezelésben. Ennek következtében sok esetben akár többéves részletfizetésben is meg lehet velük egyezni. Mindebből logikusan következik, hogy még azelőtt érdemes keresni a megegyezés lehetőségét a bankkal, hogy egy követeléskezelőhöz kerül az adósság.

Amint azt már említettük a nem teljesítő hitelek értékesítése már meg is kezdődött, hiszen az Erste Bank már ősszel értékesítette 19 milliárd forint értékben nem fizető hitelportfólióját, amellyel több ezer adós tarozása vándorolt át a követelsékezelőhöz. A vevő Intrum Justitia vezérigazgatója, Felfalusi Péter arról beszélt a megállapodás bejelentését követően, hogy minden, a bank által vállalt kötelezettséget betartanak, így az elnyert részletfizetési lehetőségek is megmaradnak. Sőt azon lesznek, hogy az érintett családok elkerülhessék a végrehajtást. Ennek az ígéretnek a betartására ebben ez évben választ fogunk kapni, de senki ne dőljön hátra, aki bajban van, és tegyen meg mindent az ügye mielőbbi rendezése érdekében. Mindenki szerezze vissza az életét!

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.

 Felhasznált anyag: http://mno.hu/gazdasag/fekete-ev-varhat-a-rossz-adosokra-1378835

Hírhedt behajtó cég próbálja meg legombolni a hiteladósokat

Az adósságok behajtására szakosodott és ezért igen kétes megítélésű Intrum Justitia Zrt. hajthatja be a hiteladósságok egy jelentős részét. A jelek szerint a behajtó cég még az ünnepek előtt igyekszik mindent megtenni, hogy az eladósodott magyarok lehetőleg ne ajándékokra, meg ételre, hanem a kasszájába fizessék be utolsó fillérjeiket. Érdemes azonban körültekintőnek lenni, nehogy bedőljünk a behajtó cégek trükkjeinek!

Levelek, felszólítások, részletfizetési ajánlatok, engedményezésről szóló értesítők – valóságos levéláradat önti el az ünnepek előtt az eladósodott magyarokat. Ahogyan arról olvasóink is beszámolnak, ezekben a napokban a legtöbb ezek közül a már oly jól ismert Intrum Justitia-tól származik. Ez az a cég, amely a legaktívabb a behajtó cégek közül és amely óriási bevételeket szerez abból, hogy beszerzi más cégek pénzköveteléseit és megpróbálja bevasalni azokat az embereken.

A magyar devizahiteles-törvények élesen szemben állnak az uniós szabályokkal. Az Európai Unió irányelvei és alapjogi chartája ugyanis kiemelten, mondhatnám igen magas szinten védi a fogyasztók jogait. A devizahiteles ügyfelek „védelmében” hozott jogszabályok viszont ezzel szemben éppen korlátozzák az adósokat jogaik érvényesítésében – nyilatkozta Rózsavölgyi Ágnes, a témában jártas ügyvéd.

A devizahiteles-törvények elfogadásáig egy szerződés hibáira rámutatva bárki kérhette a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének kimondását anélkül, hogy a fennmaradó tartozás szóba került volna. Ha ez sikerült, akkor az ügyfél a per után jó pozícióból egyezkedhetett a bankkal, hogy mikor és mennyit fizet vissza tartozásából. A devizahiteles-törvény éppen ettől a lehetőségtől, az úgynevezett megállapítási per lehetőségétől fosztotta meg az adósokat, hiszen a jogszabály kötelezően írta elő, hogy az adós tartozását az ítéletnek tartalmaznia kell, s azt az adósnak kötelessége megfizetni.

Ha viszont olyan érvénytelenségi okot talál az ügyfél a szerződésben, amelyet a devizás jogszabály nem küszöbölt ki, akkor a törvény arra kötelezi, hogy egy kifejezetten bonyolult matematikai képlet alapján bizonyítsa, mennyivel tartozik a banknak. Az is gond, hogy a törvény nem szabályozza az elszámolás menetét. A törvény által előírt megoldás azért is probléma, mert ha valóban érvénytelen egy szerződés, akkor annak teljesítését – a devizahiteles-törvények megjelenéséig – nem lehetett kikényszeríteni, a jogszabály mégis ezt a veszélyt hordozza magában. Ez pedig az uniós jogba és a (az akkori) Legfelsőbb Bíróság egy korábbi kollégiumi állásfoglalásába ütközik, amelyek szerint érvénytelen szerződés alapján a szolgáltatónak, azaz a banknak nem lehet üzleti haszna. Azaz a szerződés minden egyes rendelkezése érvénytelen.

Az adós számára azért is kedvezőtlen a magyar törvényi megoldás, mert hátrányos lehet számára a szerződés érvényben tartása, hiszen az árfolyamrés alkalmazása miatti és a jogtalanul felszámolt díjakat visszakapja ugyan, de a törlesztőrészlet alig csökken. Pedig az Európai Bíróság szerint csak akkor tartható érvényben a szerződés, mégpedig a teljesítés helyén és idején érvényes jegybanki árfolyam – tehát nem a napi banki árfolyam, ahogy a pénzintézetek számoltak – alkalmazásával, ha a szerződés fenntartása az adós érdekét szolgálja (ez a Polgári törvénykönyv diszpozitív szabálya). Ezért óriási hiba, hogy kötelezővé tették az érvénytelenséget kiküszöbölő eljárást még akkor is, ha az kárt okozott egyes devizaadósok számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy az adósnak a teljes érvénytelenséggel kevesebb a fennmaradó tartozása, mint a szerződés életben tartása esetén.

Az ügyvédnő arról is beszélt, hogy a törvény életbelépése előtt sorra nyerték a pereket, amelyben az árfolyamrés alkalmazását tisztességtelennek vélelmezték. – Ha pedig ez a szerződési pont tisztességtelen, akkor nincs szabály arra, miként számolják el a forintban teljesített törlesztéseket, azaz érvénytelen az egész szerződés. Ez pedig a lehető legkisebbre csökkenti az adós tartozását – foglalta össze a lényeget Rózsavölgyi Ágnes.

Azokban az esetekben pedig, amikor már fölmondták a szerződést, s egy összegben jár a banknak a hátralék, föl sem merülhet, hogy a fogyasztó érdekét szolgálja a törvény. Tovább rontja az ilyen helyzetbe került adósok helyzetét az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés a héten megszavazott. Nevezetesen: nem lehet végrehajtás megszüntetési pert indítani azon az alapon, hogy a szerződés érvénytelen. Pedig például az árfolyamrés alkalmazása miatt és egyéb okból teljesen érvénytelen szerződések ügyében ez jó fegyver volt az adósok kezében a bankokkal folytatott vitákban.

Tovább súlyosbítja a bajba került adósok helyzetét, hogy a jelenlegi hazai gyakorlat szerint a fölmondott devizahiteles ügyekben bírósági döntés nélkül is sor kerülhet végrehajtásra. A banknak mindössze végrehajtási záradékot kell kérni a közjegyzőtől a szerződést tartalmazó közjegyzői okiratra, s már el is árverezhetik az adós ingatlanát. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban arról tájékoztatott egy ügyben hozzá forduló bírót, hogy csak abban az esetben nem sérti az ilyen módon, bírósági döntés nélkül indított végrehajtási eljárás az uniós jogot, ha az adós kezében hatékony eszközök vannak arra vonatkozóan, hogy a végrehajtást felfüggesszék vagy meg is szüntessék. Márpedig éppen ezt az eszközt akarják kivenni az adósok kezéből a 2018 elején érvénybe lépő törvénnyel. Jó hír viszont a bajba került devizahiteleseknek, hogy – amennyiben azért vesztették el a pénzintézet ellen folyó pert, mert annak során nem alkalmazták az uniós szabályokat, akkor – az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak kártérítés megítélése miatt.

Forrás:http://mno.hu/gazdasag/unios-jogot-sert-a-devizahiteles-torveny-137337

Kamat- és költségmentes az a hitelszerződés, amelyben nem szerepel a fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós irányelvben kötelezőként meghatározott összes lényeges szerződéskötési elem.Ez a legfontosabb része az Európai Bíróság egy november 9-én született határozatának – nyilatkozta lapunknak Léh­mann György ügyvéd. A devizahitelügyekben járatos jogász elmondta, azért tartja fontosnak a most napvilágra került határozatot, mert kiderült, hogy már 2008 óta létezik az a szabályozás – csak Magyarországon nem nagyon alkalmazták –, amely szerint a lényeges feltételeket eltitkoló, azaz tisztességtelen magatartást tanúsító hitelintézetek nemcsak hogy költséget nem számolhatnak föl az ilyen ügyekben, de még kamat sem jár nekik.

Léhmann tapasztalatai azt mutatják, a friss EB-határozatban foglaltak figyelembevételével azért lehet keresnivalója az adósoknak, mert az uniós irányelv annyira részletes szabályokat ír elő kötelező tartalomként, hogy azok nagyon sok esetben hiányoznak az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerződésekből.

– Különösen az autóhiteleknél lehet keresnivalójuk a kölcsönfelvevőknek – tette hozzá a szakember –, az autókereskedőknél kötött kölcsönszerződések ugyanis az esetek nagy többségében sokkal kevésbé részletesen kidolgozottak, mint a hitelintézeti szakemberek által összeállított, illetve ellenőrzött szerződések.

Vitatott lehet ugyan, hogy mi minősül lényeges elemnek, jó tájékozódási pont azonban a bírósági határozatnak a passzusa, amely szerint lényeges az a szerződési pont, amely nélkül az adós nem tudja pontosan meghatározni, mekkora kötelezettséget vállal a szerződés aláírásával.

Léhmann György arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróság mostani ítélete kiemeli, nem csupán tartalmaznia kell az összes lényeges, a fizetési kötelezettségre vonatkozó elemet a szerződésnek, de az ügyfélnek ezeket a lényeges pontokat aláírásával kell elismerni. Hozzátette, a mostani ítélet arra is rámutat, hogy amennyiben bármely lényeges elem a szerződés mellékletében szerepel, illetve az általános szerződési feltételek között található meg, úgy azt is hitelesíteni kell aláírásával az ügyfélnek. Ez pedig nagyon sok szerződés megkötésekor elmaradt. Így ezekben az esetekben is érdemes kezdeményezni a szerződés felülvizsgálatát.

Kérdésünkre a jogász elmondta, azt tanácsolja a devizahiteleseknek, alaposan tanulmányozzák át a kölcsön felvételekor aláírt szerződést, mert ha abból hiányzik – a fentiekben körvonalazott – bármely fontos elem, úgy jó eséllyel sikeresen támadhatják meg a bankkal kötött szerződést.

Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy hasonló réseket már korábban is találtak a banki szerződéseken. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban arról döntött, hogy amennyiben a bank a szerződés megkötésekor nem adta át a kockázatfeltáró nyilatkozatot az ügyfélnek, úgy az árfolyamváltozásból adódó költségeket a pénzintézetnek kell viselnie. Ez pedig hatalmas összeg is lehet, hiszen a devizahitel-alapú kölcsönszerződések esetében a forint gyengítése miatt elfutó árfolyamok tették ki a törlesztőrészlet-emelkedés legnagyobb részét. Nem egy esetben a felvételkori havi törlesztőrészlet akár a duplájára vagy még nagyobb mértékben emelkedett.

Azért is különösen fontos az Európai Bíróság mostani döntése, mert éppen ezen a héten tárgyal a parlament a polgári törvénykönyv módosításáról. Ennek pedig egyik lényeges eleme lenne, hogy korlátoznák a végrehajtás- megszüntetési perek indításának lehetőségét, ami ellen a szakma kifejezetten tiltakozik. A jogszabály elfogadásával a végrehajtási szakaszban lévő ügyekben már nem lehetne kérni a végrehajtás megszüntetését még akkor sem, ha az Európai Bíróság mostani állásfoglalásának alkalmazásakor kiderül, hogy sem kamat, sem költség nem jár egy banknak, mert tisztességtelenül szerződött az ügyféllel. Az Európai Bíróság másfél héttel ezelőtt született határozatának érdekessége, hogy ugyan egy szlovák – dunaszerdahelyi – bíróságnak egy konkrét ügyben feltett kérdéseire válaszolva született meg az ítélet, de miután az európai jogrendszer nemzeti alkalmazásának sajátosságait elemzi, az abban foglaltak betartása az unió összes országában, így hazánkban is kötelező. Ez adhat reményt a még mindig bajban lévő devizahiteleseknek.

Korábban lapunk is beszámolt olyan esetekről, amikor a törlesztőrészlet azért ugrott meg, mert az autókereskedők által alkalmazott szerződésmintákból hiányzott a drasztikus árfolyamkilengések hatását kiküszöbölő passzus. Márpedig ilyen korlátot minden megállapodásnak kellett volna tartalmaznia.

Forrás:http://mno.hu/gazdasag/unios-birosagtol-kapnak-remenyt-a-devizahitelesek-1372611