Hitelkárosultak blogja

Sokszor ekéztük a jelenlegi kormány-t a dilettáns "adóstemetőmentő" csomagjai miatt, most mégis dicsérnünk kell: Ragyogó és bátor húzás az, amire Orbánék készülnek az ún. családtámogatási program bevezetésével. Mivel vészesen közeledünk a kampányidőszakhoz, ezért állítható: A programmal nemcsak a családok, hanem Orbánék is sokat nyerhetnek - feltéve, ha van egy kis eszük és elég tökösek is.

Emlékezhetünk: Négy évvel ezelőtt slágertéma volt médiában a devizahitel, valamint az "adósmentő" csomagok kidolgozása és a bankok ekézése. Ennek oka akkor egyszerű volt: Egyrészről közeledtek a választások, Orbánék pedig igyekeztek minél több választót, így a több százezer (millió) devizahitelest a maguk oldalára állítani. Ezért elég trükkös megoldást eszeltek ki: Elhúzták a témát egészen a választásokig. 

Sokat mondó, hogy most hasonló téma került terítékre és ugyancsak a választások közeledtével: A miniszterelnök néhány nappal ezelőtti bejelentése szerint családtámogató programokat indítanak be - amik jelentős részt a családok adósságainak enyhítésére irányulnak.

De mi a szösz az a családtámogató program? Hoz ez egyáltalán bármit?

Tavaly óta óriási mértékben emelkedik a kilakoltatások száma és a tendencia idén - úgy tűnik -  nőni fog. A devizahiteles mentőcsomagok a problémákat idáig tudták görgetni, megmenteni a több tízezer kiszolgáltatott hiteladóst azonban nem tudták. Nagy probléma, hogy a bankok közel sem tesznek meg mindent azért, hogy egy megegyezéssel a helyzet rendezésre kerülhessen a hitelintézet és az adós között. 

Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján a hitelintézetek kénytelenek voltak tavaly ősszel még egy alkalommal - utóljára - keresniük a nem fizető adósokat annak érdekében, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről. Mivel az MNB ajánlására történt a megkeresés, ezért a bankok sok esetben teljesítették azt, valódi alkuszándékuk azonban igencsak kérdéses volt. 

Ezt igazolja a statisztika is: A Nemzeti Bank arról számolt be, hogy 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel (!) sikerült egyezséget kötniük. Gyászos számadat.Természetesen aligha valószínű, hogy a maradék majd 70 ezer ember nem akart volna valamilyen megoldást, vagy ne lett volna kész egy áthidaló megoldásra.

115 ezer emberből mindössze 700-an éltek vele - ez a hiteladósságokkal szembeni újabb "csodafegyver" gyászos statisztikája. Nem véletlen, hogy már most megváltoztatnák a nagy dirrel-durral bevezetett magáncsőd intézményét. A változtatásoknak hosszabb távon óriási jelentősége lehet, hiszen folyamatosan növekszik ismét a lakáshitelek  száma - ezáltal pedig a bankok felé eladósodottak aránya. 

Már májusban asztalra kerülhetnek a magáncsőd intézményének változtatási javaslatai. A Magyar Nemzeti Bank illetékese szerint ráadásul nem apróbb csiszolgatásokra, hanem jelentős mértékű átalakításra kell számítani.

Nem véletlen: az újabb devizahiteles "mentőcsomagként" is bemutatott magáncsőd abszolút kudarc: Mindösszesen alig pár százan éltek vele. Az érdeklődés pedig inkább csak csökkent az intézmény iránt...

Megdöbbentő statisztika: Budapesten tízből két lakás külföldiek kezébe kerül. A belvárosban és az előkelőbb kerületekben ez az arány még rosszabb. A statisztikai adatokat nézve pedig úgy tűnik, saját országukban válhatnak kiszolgáltatottá a magyarok: Az ellentmondásos trend egyik okozója ugyanis nem feltétlenül Budapest gazdasági erejének növekedése, hanem az eladósodás - leginkább pedig a hitelválságba kerülő magyarok kényszerhelyzete. 

A globalizmus korszakában a külföldi tulajdon arányának enyhe emelkedése nem lenne tragikus, a magyarországi helyzet kapcsán mégis sajnálkozhatunk. 

A statisztikai adatokat összevetve ugyanis úgy tűnik: Nem gazdasági centrumok kiépülése, hanem sokkal inkább a magyarok pénztelensége és kiszolgáltatottsága az oka annak, hogy külföldiek (egyre emelkedőbb mértékben ázsiaiak) vásárolják fel a magyar ingatlanokat. 

Ismét kelendőek a lakáshitelek majd egy évtizeddel a magyar hitelválság kirobbanását követően, olvasható ki a KSH legújabb közleményéből. A lakáshitelek keresettségének kedvez a népszerű csok-program, illetőleg - elsősorban - a fővárosi ingatlanpiac helyzete és az őrült roham a még megszerezhető ingatlanokért. Amit már tudunk: a lakáshitelek felvételénél mindenképpen érdemes rendkívül körültekintően eljárni. A hitelfelvétel lépéseivel és a szerződések buktatóival blogunk a későbbiekben természetesen még külön is foglalkozik. 

Tavaly több mint 81 ezer lakáshitelt engedélyeztek a hitelintézetek összesen 477 milliárd forint értékben, 2015-höz képest a hitelek száma közel ötödével, összege egyharmaddal nőtt

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 15, összegének 16 százaléka volt államilag támogatott, 2015-ben 12, illetve 13 százalék.

2016-ban a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, 55 305-re 338 milliárd forintot folyósítottak, amely jelentősen meghaladta az új lakás vásárlásra (24 milliárd forint) és építésre (38 milliárd forint) együttesen kiutalt összeget.