Hitelkárosultak blogja

Ezermilliárdos kaliberű ügyekben dönthet az EB az év második felében

Még a legfontosabb kérdésnek sem értünk a végére devizahitel - ügyben: Az Európai Bíróság 2017 második felében - előreláthatólag - több olyan ügyben hoz majd döntést, amely érintheti az (egykori) magyar devizahitelesek tízezreit. Az ügyek között pedig még mindig ott van az, amelynek eldöntésével az Európai Bíróságnak a devizahitel-szerződések talán legjelentősebb kérdésére kell válaszolnia: Vagyis, hogy korrekt-e, ha a két szerződő fél közül csak az egyik, a "gyengébb" viseli az árfolyamkockázatokat?

Az Európai Bíróság (EB) egyes döntéseire már többször is tűkön ülve és reménykedve vártak az eladósodott magyar családok - azonban mindeddig hiába. Lényegében nem hoztak jelentős áttörést számukra sem a legfőbb magyar bírói fórumok,, sem pedig az EB.

Fontos tanácsok hitelfelvétel előtt

Két év alatt nagyot változott a világ: Amíg 2015-ben még mind a bankok, mind az ügyfelek ódzkodtak a hitelektől, addig idén már valósággal öntik a hitelpénzt – és ezzel az adósságot - az országra a bankok. A magánszemélyek nincsenek könnyű helyzetben: Egy rossz döntés és a nagyobb hiteleknél egy-egy rosszabb konstrukció esetében akár milliókat is bukhatnak néhány év alatt.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján idén az első negyedévben pozitívba fordult a háztartási szektor hiteldinamikája. A hiteltranzakciók éves értéke 1,2 százalékos növekedéssel 67 milliárd forintot tett ki, amihez az első negyedév 4 milliárd forinttal járult hozzá. Utóbbi jelentős számadat. Az újonnan kötött szerződések volumene éves átlagban mintegy 50 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 44 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben. Tehát a lakáshitelek mennyisége rövid idő alatt majd’ másfélszeresére növekedett.

Ez persze nem váratlan: Onnan, ahol 2008-ban és az azt követő években álltunk, csak felfelé vezethetett az út. Egy másik fontos faktor a döntésben a lakáspiac változása. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy lakást béreljenek: Folyamatos kiadás a tulajdon viszonylagos biztonságának érzete nélkül. Magyarországon bizonytalanok a munkahelyek, így nyilvánvalóan sokkal kevesebben tudják megtenni azt, hogy bérlakásról bérlakásra járjanak. Így jön a képbe a lakásvásárlás és azzal a lakáshitelek felvétele.

Egyszer már nagyon pórul jártunk velük. De mit kell tenni, hogy ez megint ne fordulhasson elő?

Sokszor ekéztük a jelenlegi kormány-t a dilettáns "adóstemetőmentő" csomagjai miatt, most mégis dicsérnünk kell: Ragyogó és bátor húzás az, amire Orbánék készülnek az ún. családtámogatási program bevezetésével. Mivel vészesen közeledünk a kampányidőszakhoz, ezért állítható: A programmal nemcsak a családok, hanem Orbánék is sokat nyerhetnek - feltéve, ha van egy kis eszük és elég tökösek is.

Emlékezhetünk: Négy évvel ezelőtt slágertéma volt médiában a devizahitel, valamint az "adósmentő" csomagok kidolgozása és a bankok ekézése. Ennek oka akkor egyszerű volt: Egyrészről közeledtek a választások, Orbánék pedig igyekeztek minél több választót, így a több százezer (millió) devizahitelest a maguk oldalára állítani. Ezért elég trükkös megoldást eszeltek ki: Elhúzták a témát egészen a választásokig. 

Sokat mondó, hogy most hasonló téma került terítékre és ugyancsak a választások közeledtével: A miniszterelnök néhány nappal ezelőtti bejelentése szerint családtámogató programokat indítanak be - amik jelentős részt a családok adósságainak enyhítésére irányulnak.

De mi a szösz az a családtámogató program? Hoz ez egyáltalán bármit?

Tavaly óta óriási mértékben emelkedik a kilakoltatások száma és a tendencia idén - úgy tűnik -  nőni fog. A devizahiteles mentőcsomagok a problémákat idáig tudták görgetni, megmenteni a több tízezer kiszolgáltatott hiteladóst azonban nem tudták. Nagy probléma, hogy a bankok közel sem tesznek meg mindent azért, hogy egy megegyezéssel a helyzet rendezésre kerülhessen a hitelintézet és az adós között. 

Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján a hitelintézetek kénytelenek voltak tavaly ősszel még egy alkalommal - utóljára - keresniük a nem fizető adósokat annak érdekében, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről. Mivel az MNB ajánlására történt a megkeresés, ezért a bankok sok esetben teljesítették azt, valódi alkuszándékuk azonban igencsak kérdéses volt. 

Ezt igazolja a statisztika is: A Nemzeti Bank arról számolt be, hogy 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel (!) sikerült egyezséget kötniük. Gyászos számadat.Természetesen aligha valószínű, hogy a maradék majd 70 ezer ember nem akart volna valamilyen megoldást, vagy ne lett volna kész egy áthidaló megoldásra.

115 ezer emberből mindössze 700-an éltek vele - ez a hiteladósságokkal szembeni újabb "csodafegyver" gyászos statisztikája. Nem véletlen, hogy már most megváltoztatnák a nagy dirrel-durral bevezetett magáncsőd intézményét. A változtatásoknak hosszabb távon óriási jelentősége lehet, hiszen folyamatosan növekszik ismét a lakáshitelek  száma - ezáltal pedig a bankok felé eladósodottak aránya. 

Már májusban asztalra kerülhetnek a magáncsőd intézményének változtatási javaslatai. A Magyar Nemzeti Bank illetékese szerint ráadásul nem apróbb csiszolgatásokra, hanem jelentős mértékű átalakításra kell számítani.

Nem véletlen: az újabb devizahiteles "mentőcsomagként" is bemutatott magáncsőd abszolút kudarc: Mindösszesen alig pár százan éltek vele. Az érdeklődés pedig inkább csak csökkent az intézmény iránt...