A néhány évvel azelőtt meghirdetett harc a tisztességtelen bankok ellen és devizahiteles kérdés végleges magnyugtató rendezése úgy tűnik csak egy politikai fogás volt a választások előtt, és már senkit sem érdekelnek a bajban lévők százezrei, mert mostanában sorra olyan döntések, jogegységi határoztok, és törvény-módosítási javaslatok követik egymást, amely a devizahitelesek végleges nyomorba döntését célozzák

Az árfolyamgát bevezetésével és a bankok elszámoltatásával telekürtölt média, a megmentő szerepében tetszelgő kormány, az élén Orbánnal és persze a háttérben megbújó Matolcsival – mint utólag világossá vált – csak egy jól hangzó kampány volt, amellyel azt próbálták elhitetni mindenkivel, hogy valóban érdekli őket a devizahitelesek problémái, és gőzerővel dolgoznak a megoldáson, majd odadobtak néhány hangzatos mondatot a médiának, kimenekítették a haverokat és akiknek volt pénzük, tettek néhány látszatintézkedést, de az igazán nagy bajban lévőknek valódi segítséget sohasem nyújtottak, és talán sohasem volt célt ezeknek az embereknek a megsegítése.

Az árfolyamgáttal kapcsolatos jogszabállyal öt évig garantáltak biztonságot és alacsonyabb törlesztő részletet, és mint más területen is jellemzően a jogbiztonsági elveket felrúgva a parlamenti szavazógép beindításával három év múlva fel is rúgták, amit akkor ígértek, és persze felelős nincs úgy lett lekommunikálva, hogy ezzel még segítettek is.

A Kúria legutóbbi jogegységi határozata pedig minden képzeletet felülmúló törvénytelen, erkölcstelen, egyértelműen a bankok oldalára álló cselekedte a „független” magyar bíróságnak.

A legutóbbi szög a koporsóban Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtásraT/11900számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról.

Jelenleg:

369.§ A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

javaslat:

(2) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,

b) a követelés vagy annak egy része megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

A jogszabály-módosítási javaslat szövege szerint csak akkor kérhetné az adós a végrehajtás felfüggesztését, ha a követelés vagy a végrehajtási jog elévült. A javaslat változtatás nélküli hatálybalépése esetén – 2018. január 1. – nem lehet majd végrehajtást megszüntető pert indítani a deviza kölcsönszerződés érvénytelensége vagy létre nem jöttére hivatkozással. Az összes többi okot már korábban kigyomlálták a törvényből illetve a minisztériumában serénykedők folyamatosan dolgoznak azon, hogy semmi jogvédelme ne maradjon a devizaadósoknak, és valljuk be időt, pénzt és energiát nem kímélve ugyan, de jól is végzik a dolgukat, mert egyre jobban záródik össze az olló a devizahitelesek nyaka körül.

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.