Hogyan lehet mégiscsak alkotmányellenes a devizahiteles törvény
Még márciusban éppen az Alkotmánybíróság nyitotta fel "Pandora szelencéjét" - most mégis az AB lehet ismét az, amely le is zárhatja azt. A devizahiteles törvény rendelkezései rendkívül megnehezítették a bankok dolgát. A törvény elfogadása után már a hitelintézeteknek kellett pereket indítani, vaskos perindítási illeték ellenében és a rájuk nézve igencsak kedvezőtlen eljárási feltételek között. Pénteken egy bíró már megálljt parancsolt ennek a hercehurcának és kezdeményezte az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Most pedig már több forrásból is azt hallani: újabb ügyek landolhatnak az AB asztalán.
Eddig elég egyszerű a képlet: a kisbankokat többnyire (egy kivétellel) elmeszelik, a nagybankok ügyeit elhalasztják döntéshozatalra a bíróságok a devizahiteles perek ügyeiben.
A nagy fordulat igazán nem is a múlt héten részlegesen pert nyerő hitelintézetekre vonatkozó döntésekkel jött el. Pénteken döntött úgy egy bíró a Fővárosi Törvényszéken, kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a devizahiteles törvény rendelkezéseit.
A devizahitel adósok örülhetnek ennek a legkevésbé, hiszen így hatalmas segítségtől eshetnek el - amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja a devizahiteles törvény alkotmányellenességét.
Mit tehet az Alkotmánybíróság
A magyar Alkotmánybíróság egy, a bírósági szervezetrendszertől is valamelyest elkülönülő, kvázi független szervezet. Tagjai elismert jogász professzorok, jogtudósok, akik azt vizsgálják, hogy az egyes jogszabályok megfelelnek-e az első számú magyar törvénynek, vagyis az Alkotmánynak Alaptörvénynek.
Az Alaptörvény biztosítja ugyanis azokat a garanciákat, amelyek alapján minden személy (, így a bankok) ügyét a bíróságok - elvileg pártatlanul és részrehajlás mentesen - el kell, hogy bíráljanak. ("Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogait és kötelezettségeit pártatlan és független bíróság nyilvános és tisztességes eljárás keretein belül, ésszerű határidőn belül bírálja el.")
No, most a devizahiteles törvény éppenhogy ezeknek a garanciáknak nem felel meg - legalábbis első ránézésre.
Micsoda csúf kiszúrás a bankokkal, sajnálkozhatnánk. (Persze, hozzá kell tenni, hogy 15 éven keresztül éppen ezek a bankok voltak azok, amelyek - piaci helyzetükkel visszaélve - nem egyszer kiszúrtak az egyszerű emberekkel.)
Visszatérve az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt években az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezési lehetőségét drasztikusan lecsökkentették. Korábban bárki, 2012-től már csak rendkívül limitált kör indítványozhatja, hogy vizsgálják ki az egyes jogszabályok alkotmányellenességét.
Alapvetően tehát két út maradt az egyszeri ügyekben: vagy a bírók kezdeményezhetik, amikor eléjük kerül az ügy, vagy pedig, már a bírói döntést követően lehet indítványozni ezt azok számára, akiknek a sérelmét eredményezte az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása.
Most az előbbi esetről van szó, tehát a bíró kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárást, igaz, a devizahiteles törvényt bankok is eddig szinte minden perben kifogásolták. Az Alkotmánybíróságnak ebben az esetben három hónapon belül határozatot kell hoznia a devizahiteles törvényről.
A határozathozatal során akár megsemmisítheti a törvényt (ettől retteghetnek a devizahitelesek), vagy annak csak egy-egy részét. És, hogy ez mit is eredményezhet?
Végtelen történet
A lényegében már 4 éve tartó devizahiteles-mentés akár még sokáig elhúzódhat.
Az Alkotmánybíróság ugyanis dönthet a megsemmisítés mellett úgy is, hogy a törvénynek csak egyes részeit semmisíti meg. A pénteken a bíróság által az AB-hoz átdobott ügyben a hivatkozási alap nem a devizahiteles törvény alapkoncepciójának teljesen hibás volta volt. Hanem a bíró leginkább arra hivatkozott, hogy a bankok nem kapták meg a nekik az Alaptörvény alapján járó eljárási garanciákat. (Túl rövid idő volt a felkészülésre (30 nap), a bírósági tárgyalásokat is záros határidőn belül be kell fejezni, stb.)
Ez pedig akár azt is eredményezheti, hogy az Alkotmánybíróság csak a devizahiteles-törvény egy részét semmisíti meg és új eljárási feltételek kialakítására kötelezi az Országgyűlést. Ebben az esetben aztán tényleg elhúzódhatnak a devizahiteles-ügyek akár még egy évig is (még mindig rövidített eljárási határidőket feltételezve és az esetleges Európai Bíróság eljárását nem tekintve).
Több forrásból is azt hallani azonban, hogy lehetnek még bírók, akik az Alkotmánybírósághoz fogják küldeni az ügyeiket felülvizsgálatra - akár a fentiektől eltérő hivatkozással is. Egyes nagybankok (pl. CIB, OTP) esetében hallani erről igazán.
Bár tényleg kilóg a lóláb, mégis könnyen lehet, az AB mégsem fog lelkiismereti kérdést csinálni a devizahiteles törvény felülvizsgálatából. Korábban ugyanis éppen az Alkotmánybíróság volt az, amely előkészítette a terepet a devizahiteles törvény megalkotása számára. Még márciusban az AB volt az, amely például kimondta: akár jogszabály-alkotással is módosíthatóak a devizahitel-szerződések.