Hitelkárosultak blogja

ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
végrehajtási ügyekben (klikk ide)
ONLINE SEGÍTSÉGKÉRÉS
egyéb ügyekben (klikk ide)

Hirdetés

Bemutatkozás

Kedves Látogatónk!

Oldalunk, a Hitelkárosultak blogja egy 2009-ben civil kezdeményezésre létrejött és 2021-ben is aktívan működő társadalmi fórum, amely lehetővé teszi az adóssággal küzdők számára, hogy az érintettek ajánlása által megismerjék azokat az ügyvédeket, adósságszakértőket, szervezeteket, akik a legjobb megoldásokat szállították az elmúlt tízenegy-két év során. Ők váltak a blog szakmai partnereivé 2012-től, így konkrét segítséget is nyújtanak a blog látogatói számára, Mindazok az ügyvédi irodák, követeléskezelési szakértők és szervezetek, akik 2012-óta a blog olvasói visszajelzései alapján a legsikeresebbnek és legmegbízhatóbbnak bizonyultak, az alábbi weboldalon lettek egybegyűjtve: bankihitelkaroslutak.hu 

Írásainkat megtalálja az Index címoldalán, a portfolio.hu-n, a bankihitelkarosultak.hu-n és más oldalakon.

Kérjük olvasson tovább...

A blog által ajánlott jogászok, bankügyi és követeléskezelésben járatos adósságszakértők 2009-óta foglalkoznak Magyarországon lakossági adósságkezeléssel. Olvasóink ajánlásai alapján ismerik azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető vagy véglegesen megoldható az adósságprobléma, akár végrehajtási eljárás alatt is. Mivel a követeléskezelés szakterületén több mint tizenkét éves gyakorlattal rendelkeznek, így jelentős (használható) kapcsolatrendszerük és válságkezelési tapasztalatuk halmozódott fel az adósságkezelési eljárások területén (peres vagy peren kívül egyaránt).

Keresse a bankihitelkárosultak irodáját, ahol az ügyének megfelelő ügyvédet, szakembert, vagy társaságot fogják kiajánlani Önnek.

Üdvözlettel, Hitelkárosultak blog szerkesztőség

Felhívás!

Hirdetés

https://bankihitelkarosultak.hu/peren-kivuli-egyezsegkotes/

Hitelkárosultak blogja

Padlóra küldött egy rosszul megválasztott hitel? Itt már mindent láttunk, neked is tudunk segíteni!

E-mail

 

Bedőlt a hiteled? Kopogtat a végrehajtó? Keresed a megoldást? Nincs reménytelen helyzet! Mostantól a blogon keresztül konkrét segítséget is kaphatsz, vagy látogass el a 2009-óta működő alábbi weboldalra:

www.bankihitelkarosultak.hu

MEGÁLLAPODÁS A BANKKAL

MEGÁLLAPODÁS KÖVETELÉSKEZELŐVEL

VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉS

MEGÁLLAPODÁS INTRUM ZRT-VEL

 

Facebook

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény hitel (1) adósmentő csomag (1) adósság (2) aegon (1) ajánló (10) állami megoldás (1) árfolyamgát (4) árfolyamrés (1) árfolyamrögzítés (2) árverezés (11) áthidaló kölcsön (4) átverés (6) autóhitel (1) autó hitel (2) axa (6) axa bank (1) bank (6) bankérdekek (1) bankfelügyelet (23) banki költségek (54) banki perek (5) bankok (3) bankszövetség (6) bank válaszol (6) bedőlt hitel (98) behajtás (32) bhke (1) Budapest Bank (1) budapest bank (3) céges sikersztori (1) cetelem (1) cib (4) citibank (1) credithill (20) családi csődeljárás (1) csalás (3) csok (1) devizahitel (266) devizahiteles ügyvéd (135) devizahitel állami megoldás (46) devizahitel egyezség (2) devizahitel európai bíróság (4) devizahitel hibás termék (4) devizahitel közérdekű kereset (1) devizahitel kúria (3) devizahitel megoldás (4) devizahitel megoldások (127) devizahitel per (144) devizahitel perek (5) devizahitel pertársaság (1) devizahitel semmis (2) devizahitel sikerek (3) devizahitel ügyvéd (4) devizahitel végrehajtás (3) devizahitel végrehajtás portfolioblogger devizahitel per hitel sikerek devizahitel megoldások devizahiteles ügyvéd (1) devizhaitel megoldások (2) devizhitel megoldások (1) diákhitel (2) egyoldalú szerződésmódosítás (17) eladósodás (71) elérhetőség (1) életbiztosítás (2) elévülés (2) elévülés megszakadása (1) előadás (1) előtörlesztés (1) erste (19) eszközkezelő (3) etikai kódex (3) Európai Bíróság (5) európai bíróság devizahitel (5) felhívás (3) fhb (1) fizetési meghagyás (4) fizetési moratórium (2) fizetési nehézség (118) FMH (1) fmh (1) folyószámlahitel (3) forinthitel (8) forintosítás (5) futamidő (2) gvh (1) gvh bírság (1) hazai bankok (4) hírek (15) hitelbírálat (4) hitelezés szigorítása (28) hitelfelvétel (1) hitelintézetek (1) hitelkárosultak (7) hitelkártya (5) hitelkiváltás (4) hitelösszevonás (3) hitelsikerek (33) hiteltörlesztési moratórium (6) hiteltörlesztési moratórium 2021 (4) hitel sikerek (132) hitel törlesztő részletek (1) humor (1) ingatlanpiac (2) Intrum (2) Intrum Justitita (1) jelzáloghitel (39) k&h (2) kapcsolat (1) kásler devizahitel (2) khr lista (3) kilakoltatás (1) kilakoltatás stop (1) közjegyzők (1) kúria (3) lakásárak (1) lakáshitel (81) lánctartozás (1) magyar (1) magyar bankok (4) Matolcsy (2) matolcsy (3) Mészáros Lőrinc (1) mkb (6) mkb bank (1) mnb (4) modern adósrabszolgaság (3) moratórium (7) ócsa lakópark (1) okirat-hamisítás (1) olvasói levél (94) orbán devizahitel (3) Orbán hitel (1) orbán viktor devizahitel (2) otp (10) otp bank (1) pénzügyi tanácsadó (15) portfolioblogger (355) pszáf (7) raiffeisen (6) robbantás (1) sajtóanyag (5) Schadl György (3) Schadl György és Völner Pál (3) segítség (55) sikersztori (1) szakértői sarok (12) személyes történet (2) személyi hitel (7) takarékszövetkezet (1) tanácsok (55) társadalmi szolidaritás (2) tartozás (38) ucb (3) undefined (1) unicredit (1) üzenet (4) van megoldás (5) végrehajtás (70) végrehajtási eljárás (8) végrehajtási kifogás (2) végrehajtás felfüggesztés (3) végrehajtás felfüggesztése (4) végrehajtás leállítása (1) végrehajtó (8) végrehajtói botrány (1) végrehajtó botrány (2) végtörlesztés (9) vélemény (39) versenyhivatal (1) volksbank (1) Völner Pál (1) Címkefelhő

Portfolio Blogger

Portfolio hírbox

Devizahitelek tisztessége: Vizsgálat alatt!

2014.02.12. 18:40 | Élet a hitel után

 

Mégiscsak a pereskedő adósoknak volt igazuk?

 

Indokoltnak tűnik megvizsgálni azoknak a szerződési feltételeknek a tisztességtelenségét, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására árfolyamrés alkalmazását írják elő. Ez az Európai Bíróság főtanácsnokának véleménye az elhíresült Kásler-ügyben, amely az egyik kiemelkedő és precedensértékű eljárás lehet a társadalmi válságot is generáló devizahitelek megítélése ügyében.

Mégiscsak volt értelme pereskedni a devizahitel-szerződések ügyében! Nils Wahl szerint lehetséges a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő.

Az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi álláspontja alapján az ilyen feltételek ugyan a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők - és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.

Egy vonatkozó közösségi irányelv előírja, hogy az eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve. A szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, valamint az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére vonatkozó feltételt illetően az irányelv ugyanakkor előírja, hogy e feltételek tisztességtelen jellege nem vizsgálható, amennyiben ezek világosak és érthetőek.

Már az egész ország előtt ismert Kásler Árpád neve. Az ún. Kásler-ügy háttere az, hogy 2008. május 29-én a Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. (Hetekkel tehát a gazdasági világválság kirobbanását megelőzően.) A bank 14 400 000 forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban határozták meg. A szerződés értelmében a Kásler házaspár tudomásul vette, hogy a nyújtott kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg.

A szerződés azt is kikötötte, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a kölcsönösszeg folyósítása napján érvényes vételi árfolyamán történik. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes törlesztőrészletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamán kell meghatározni.

A Kásler házaspár a magyar bíróságok előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket az eladási svájci frankárfolyam alapján számítsa ki. Arra hivatkozott, hogy e feltétel tisztességtelen jellegű, mivel az a kölcsön törlesztésére az annak folyósításakor alkalmazott átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő.

A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e. Ha ugyanis igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetőek. A konkrét ügyben a Kúria lényegében arra kérdezett rá, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.

A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Az ügyben a tárgyalást tavaly december 5-én tartották Luxembourgban. Most a kijelölt főtanácsnok terjesztette elő szakvéleményét, amely a bíróságot egyébként nem köti később meghozandó ítéletében.

 Indokolt újra nekifutni

 Wahl főtanácsnok szerint a kifejezetten külföldi pénznemben meghatározott szerződés esetén - mint amilyenről most is szó van -, az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak. A külföldi pénznemben meghatározott kölcsön mechanizmusához tartozó egyik alapvető elemnek minősülnek ugyanis, mivel hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése.

A főtanácsnok szerint ugyanakkor a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének lehetővé kell tennie a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, a számára fakadó kockázatokat megítélni. Így a fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.

A szóban forgó kölcsönszerződésről Nils Wahl úgy vélekedik, hogy a szerződéses kikötések "világosan kifejezettnek tűnnek". Mindazonáltal úgy ítéli meg: kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet. E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.

A főtanácsnok szerint amennyiben a tisztességtelen feltétel elhagyása a jelen esethez hasonlóan teljesíthetetlenné teszi a szerződést, az irányelvvel nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse, amennyiben ez a helyettesítés a nemzeti jog alapján lehetséges.

 

Címkék: devizahitel egyoldalú szerződésmódosítás portfolioblogger Európai Bíróság devizahitel per hitel sikerek devizahitel ügyvéd devizahitel megoldások

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hitelkarosultak.blog.hu/api/trackback/id/tr615811480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

birolacy 2014.02.13. 12:17:54

Mindenképp érdekes lesz minden devizahiteles (beleértve engem is) számára a Európai Bíróság döntése.

Egy dolgot lehetne még vizsgálni ebből kifolyólag: egy átlagos képességű felfogású ember számára mennyi idő kell (akár a bankok szerint), hogy a szerződésmegkötésekor átadott iratokat, szerződést értelmezze.

Egy adott évben (pl.: 2007) hány ilyen szerződés lett kötve a bankfiókban, akár a bankok által megadott reális időt felszorozva az megítél kölcsönök számával, majd ezt figyelembe véve megnézni, hogy a nyitvatartási idő szorozva ügyintézői létszámmal erre mennyi idő volt ténylegesen. Meglátásom szerint érdekes eredmény jönne ki...

blackshíp 2014.02.13. 17:06:29

@birolacy: Mondjuk a szerződéseket odaadták ám, haza lehetett volna vinni, el lehetett volna olvasni, sőt, az ÁSZF-ek a neten is elérhetőek. Más kérdés, hogy elenyésző mennyiségű ember tett így...

birolacy 2014.02.14. 10:18:20

@blackshíp: Nem mondom azt, hogy nincs igazad, és az általam megfogalmazott állítások nem támadhatóak. De legyünk őszinték hány alkalommal mondták a bankban, hogy vigyék haza nyugodtan a szerződést, nézzék át, és ha kérdés van akkor beszéljünk róla?
Sok esetben (saját példámból kiindulva) megvolt határozva, hogy az adott szerződés meddig nyomtatható ki (hívható le) a rendszerből, illetve meddig lehet rögzíteni a megkötés tényét.

bankvezér 2014.02.19. 20:39:07

@blackshíp:
"Mondjuk a szerződéseket odaadták ám, haza lehetett volna vinni, el lehetett volna olvasni, "

Azt gondolod, apukám, hogy 5 évig is lehetett volna vacillálni a kérdésen, hogy az adós elfogja-e a szerződési feltételeket, vagy nem ?
Mert ugye Magyarország legképzettebb jogászai már öt éve ezen a szerződésen rágódnak, és mindig nem tudtak értelmes döntést hozni. :)))
Pedig a szerződések kurvára megfelelnek az érvényes magyar törvényeknek, - legalább is, a bank szerint. :))

blackshíp 2014.02.19. 21:13:33

@bankvezér: egy jogvita mindig arról szól, hogy két/több fél szerződés- ill. jogértelmezése eltér. Ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetett megnézni és nem leheteett átgondolni, hogy megfelelő-e az a szerződés akkor amikor megkötötték. Különösen igaz ez a mostani helyzetre, itt ugyanis a legtöbb esetben nem a szerződés értelme a kérdés, hanem, hogy jogszerű-e az adott rendelkezés.

Az ügyfélnek azonban nem ezt a kérdést kellett eldöntenie, hanem csupán azt, hogy az ő szándékának, érdekének megfelelnek-e a szerződés rendelkezései. Persze ebben sokat segít, ha megnézi... És egyébként nincs olyan, hogy nem adják oda a szerződést: azt elhiszem, hogy meglepődnek, mert nem szokták kérni - a telefon előfizetési szerződésemnél is meregette a szemét az eladó - , de azt már nem, hogy nem adnák oda egyértelmű kérésre.

bankvezér 2014.02.19. 23:56:16

@blackshíp:
Mi a fenéről beszélsz te ? :(((
Az ügyfél nem tudhatta meg (és ma sem tudhatja ) az igazat, hogy volt-e deviza a kölcsöne mögött ? !!!
Ahol volt, például Lengyelországban,ott alig nőtt a kölcsön törlesztőrészlete. Itt nem volt, pedig a szerződés szerint lennie kellett volna !!!
De ez már csak a szerződés aláírása után derült ki.

blackshíp 2014.02.20. 00:13:09

@bankvezér: most attól tekintsünk el, hogy ha nem lett volna az 1) iszonyú hazárdjáték lett volna, 2) olyan tartalékot kellett volna mögé képezni ai gyakorlatilag lehetetlen, 3) már csak a bankok devizakitettségének folyamatos ellenőrzése miatt is lehetetlen, 4) a CHF és EUR hitelek felfutása idején igen komoly veszteséget generált volna... Mert ugye ez mind csak ámítás, aki összeesküvés elméleteket gyárt, az úgysem hisz benne...

De kérdem én: miért nem mindegy a hitelfelvevőnek, hogy van-e vagy nincs-e deviza a hitele mögött? Mármint szerződési szempontból, meg úgy egyébként is: a hitelfelvevő arra fogadott, hogy a forint árfolyama stagnál, vagy nem romlik nagyon. És ez bizony független attól, hogy van-e tényleges deviza mögötte akár közvelenül, akár pl. swap formájában... Ez a fogadás némlyeknek bejött, másoknak - mondjuk egy jó kis 2007 közepi felvétel - nagyon nem jött be. De ennek szerződési szempontból nincs köze a forráshoz, mert a szerződés szerint a dolgok úgy változnak, ahogy a szerződésben megjelölt forrás (pl. a CHF) kapcsán változnak a költségek, így ettől - jogi szempontból - teljesen független, hogy a bank valójában miből finanszírozta (bár épp az első bekezdésben írtak alapján nyilván devizából finanszírozta)...

bankvezér 2014.02.20. 11:25:27

@blackshíp:
Nem kell annyit mellébeszélni. Mindketten tudjuk,és mások is tudják,hogy az adósok kényszer elé voltak állítva.
Két kedvezőtlen lehetőség kellett választaniuk :

1. Vagy elutasítják az szerződést, és nem kapnak kölcsönt, továbbá elveszítik a kb. 100 ezer forint hitel bírálati díjat.

2. Elhiszik, hogy a forrás oldalon deviza van a kölcsönük mögött és elfogadják, hogy a bank belekényszerítette őket, hogy a deviza erősödése számukra kedvezőtlen lesz. CSAK HOGY a deviza kamata akkor éppen nagyon magas volt és csökkenésnek kellett bekövetkeznie, - a bank erre hivatkozva írta bele a szerződésbe a kamatváltoztatás jogát . Vagyis, ha csökken a deviza általános kamata, akkor a bank a kölcsön kamatát is csökkenteni fogja és ehhez így nem szükséges szerződést módosítani. Ezt az okfejtést is elfogadták az adósok, mert a kamatcsökkenés megfelelően ellensúlyozza az árfolyamemelkedést .

És most mit látunk ? Azt, hogy a deviza árfolyama emelkedett, a kamata nullára csökkent.
Pontosan az következett be, amit egy kellően tájékozott adós várt.
A bank azonban NEM TELJESÍTETTE KÖTELEZETTSÉGÉT ! Az általános kamatcsökkenéskor a kölcsön kamatát nem levitte, hanem emelte, mintegy kétszeresére !
És most blackshíp "barátom " külön figyelmeztetlek,ne hozakodj elő nekem CDS-sel, mert az úgy butaság, ahogy van. Jelzáloggal bebiztosított kölcsönre nem kell még külön biztosítást kötni, a kölcsön esetleges nemfizetése esetére !

bankvezér 2014.02.20. 11:45:07

@blackshíp:

A bank a kamatváltoztatás jogával NEM ÉLT, HANEM VISSZAÉLT !
Ez nyilvánvalóan tisztességtelen !
És persze az ősbűn az,hogy ez a "kölcsönszerződés" nem felel meg a törvényeknek. A kölcsönszerződés nem tartalmazhat kényszerspekulációt az adós részére !
A kölcsön lényege, hogy meghatározott mennyiségű valamit ténylegesen (!) az adós rendelkezésére bocsátanak és az adós azt, vagy abból ugyanannyit ad vissza. A kölcsönzésért az adósnak előre meghatározott díjat kell fizetni.
A kölcsönbe csak ennyi fér bele és nem több !

Gubás Gabriella 2014.07.28. 10:06:47

hungarianmoneyfraud.beep.com/index.htm
több esetben is elkerülje a teljes pénzügyi összeomlást.
Az alábbiakban részletezett állami csalás bemutatásával fel kívánjuk hívni figyelmüket arra a potenciális veszélyforrásra, mely
abból ered, hogy az Orbán-kormány a pénztől függetlenül csak akarati elven kormányoz; amit akar, arra forrásokat gyárt. A pénz
előállítása a mi időnkben professzionális keretek között működött, kontroll alatt tartva azt, azonban jelenleg már nem csupán az
összeomlás elkerülését, a külföldi befektetők bevonzását szolgálj a pénzgyár, hanem mindenfajta egyéb elképzelést is e módszer
által valósítanak meg.
süti beállítások módosítása