Idén a végrehajtók több mint 3600 esetben költöztettek ki embereket az ingatlanjaikból – írja a Magyar Nemzet. Ugyanez a szám korábban 500-700 között mozgott, tavaly 3100 volt. Egy devizahiteles olvasónk 13 millió forint becsértékű ingatlanja az árverésen 14,7 millió forintos áron kelt el, állítása szerint mégis további 22 milliót (!) követelnek rajta. A bírósági végrehajtásról szóló törvény márciusi módosítása óta ennek – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által is megerősítve – már korántsem szabadna így történnie. A devizahitelesek helyzete továbbra sem átlátható, pláne nem megnyugtató…
A tartozás-rendezési ügyekben eljáró Széchenyi Hitelszövetség szerint még mindig nagyon sokan vannak veszélyben. Barabás Gyula elnök elmondta: a bankok inkább követelés-kezelő cégeknek adják át a jelzáloghitelesek tartozását, utóbbiak pedig sokszor egy összegben kérik a törlesztést. Ráadásul hiába módosított tavaly az Országgyűlés az árverezés szabályain – bevezetve a lakások piaci árú árverezését –, és lépett életbe a kilakoltatási moratórium, ha az új tulajdonos igazolja: csak az árverésen megszerzett ingatlanban tud lakni, ugyanúgy kiteszik az utcára a volt adóst. Ennek eredménye a fent hivatkozott, igen nyugtalanító 3600-as szám.
Pedig – egy jogász összefoglalóját leegyszerűsítve – az említett törvénymódosítás elvileg az alábbi újdonságokat vezette be. Kimondta, hogy a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló (pl. devizahitel) követelés behajtása esetén az árverezendő ingatlant – a korábbi 70 százalék helyett – csak a 100 százalékos árán lehet értékesíteni, feltéve, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, ebben az ingatlanban is lakik, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző hat hónapban is ebben az ingatlanban volt a lakóhelye. Amennyiben továbbá a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést csak úgy tűzheti ki, ha a lakóingatlanra legalább az ár 90 százalékának megfelelő összeggel tesznek érvényes vételi ajánlatot.
Végül, de nem utolsó sorban: a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre csökkentheti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ily módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően még fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás befejeződik. A módosítás jelentősége tehát abban áll(na papíron), hogy ha az ingatlan értékesítéséből befolyt összeg nem fedezi a teljes tartozást, a még fennálló tartozás akkor is megszűnik. Nemrégiben egy sajtótájékoztatón Lázár János is megerősítette, hogy akinek becsértéken kel el az ingatlanja, annak fennmaradó tartozása nem lehetséges. Akinek pedig 90 százalékon kel el a becsértékhez képest, annak is maximum 10 százalék fennmaradó tartozása lehetséges – jelentette ki a miniszter.Emiatt nem érti a becsértéken felül elkelt lakása utáni további 22 millió forintos követelést a panaszával a blogunkhoz forduló olvasó sem. Ő nem érzi, hogy a Lázár János által emlegetett úgynevezett elsétálási jog – a miniszter által elmondottak ezen jogintézmény magyarországi verzióját körvonalazták – valóban létezne és működne. Vagy ennyire „magyaros” formában működik? Ha a végrehajtás az árverezés után is tovább folyik, fájdalmasan hosszú lesz az a bizonyos „séta”. Várjuk az ügyben a fejleményeket, ahogy Szabó Tímea kezdeményezésének sorsát is. A Párbeszéd társelnöke a végrehajtási eljárások augusztusig történő felfüggesztését javasolta immár többször, a törvényjavaslat azonban eddig nem ment át az Országgyűlésen. A héten ismét napirendre kerülhet. Hátha segít valamit a további háromezerhatszázakon…
Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.
