Ezermilliárdos kaliberű ügyekben dönthet az EB az év második felében
Még a legfontosabb kérdésnek sem értünk a végére devizahitel - ügyben: Az Európai Bíróság 2017 második felében - előreláthatólag - több olyan ügyben hoz majd döntést, amely érintheti az (egykori) magyar devizahitelesek tízezreit. Az ügyek között pedig még mindig ott van az, amelynek eldöntésével az Európai Bíróságnak a devizahitel-szerződések talán legjelentősebb kérdésére kell válaszolnia: Vagyis, hogy korrekt-e, ha a két szerződő fél közül csak az egyik, a "gyengébb" viseli az árfolyamkockázatokat?
Az Európai Bíróság (EB) egyes döntéseire már többször is tűkön ülve és reménykedve vártak az eladósodott magyar családok - azonban mindeddig hiába. Lényegében nem hoztak jelentős áttörést számukra sem a legfőbb magyar bírói fórumok,, sem pedig az EB.
Meglehetősen érdekes lenne, ha az Európai Bíróság ezek után éppen a talán legjelentősebb és erkölcsileg is legnehezebben megítélhető kérdésben dönt az adósok javára. Az árfolyamkockázatokkal kapcsolatos döntés ugyanis száz, sőt talán ezermilliárdokat jelenthetne az eredetileg devizahitelekben eladósodottak számára.
De mi is a nagy kérdés az árfolyamkockázatok esetében?
"Mé' én fizetek??? Fizessen a bank, neki úgyis sok pénze van!"
Ahogyan a részvények, vagy egyéb értékpapírok árfolyama is a napi kereslet-kínálat függvényében változik, úgy változik egy adott gazdaság és ezzel az azon gazdaság fizetőeszközének árfolyama is. Az árfolyamkockázat alapvetően ebből a változásból, vagyis a változásnak a kiszámíthatatlan, vagy nehezen kiszámítható részéből tevődik össze.
A luxemburgi székhelyű bíróságnak, vagyis az EB-nek egyebek mellett abban kell állást foglalnia, hogy vizsgálható-e most, az elszámolás és a forintosítás után a témakör, és ha igen, összeegyeztethető-e az uniós joggal az a szerződéses feltétel, amely szerint az árfolyamváltozásból eredő minden kárt az adós köteles viselni. A bíróság az uniós jog alapján határoz, a döntése akár százmilliárdok sorsát befolyásolhatja itthon.
A döntés egyik kulcskérdése, hogy a fogyasztói jogokat hogyan ítéli meg majd az EB. A fogyasztókra, vagyis a pénzügyek világában azokra nézve, akik hitelt vettek fel a bankoknál, kedvezőbb szabályok vonatkoznak. A bankok ugyanis nyilvánvalóan erőfölényben vannak a kisemberekhez képest, így a hitelt felvevő "kisembereket" valamelyest védeni kell.
A döntés előrejelzése természetesen igen bizonytalan, sok adós pedig már pesszimista, mondván, az EB úgysem fog mellettük dönteni a "nagy" és erős bankokkal szemben. És egyébként valóban, az EB eddig többnyire ódzkodott olyan döntések meghozatalától, amellyel "mennybe repíthetné" a devizahiteles adósokat.
Európai Bíróság: Eddig sikertelen próbálkozások
Az Európai Bíróság eddig több ügyben is a bankok számára kedvező ítéleteket hozott.
Még 2015 őszén az Európai Bíróság (EB) kimondta: nem ellentétes az uniós joggal az a magyar törvény, amely a közjegyzők számára a szerződés értékelése nélkül is lehetővé teszi az úgynevezett végrehajtási záradék kibocsátását. A luxembourgi fórum tehát úgy foglalt állást, hogy nem kellett (volna) a közjegyzőknek a tisztességtelen feltételeket vizsgálniuk. Az előzetes várakozásokkal ellentétben tehát ez az eljárás nem vetett véget az adósok végrehajtásának.
Szintén korábban két magyar adós autóvásárlás finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötött az egyik hazai bankkal. A házaspár egy helyi járásbíróság előtt indított eljárás keretében annak a megállapítását kérte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartoznak. Magyarul: ezek nem hitel, hanem befektetési termékek, amelyeknél elemezni kellett volna, hogy az adós milyen felkészültségű.
A már kihirdetett ítélet szerint azonban - mivel a kölcsönvevő kizárólag fogyasztási cikk vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez szükséges összeghez kíván jutni, és célja nem árfolyamkockázat kezelése vagy devizaárfolyam-spekuláció, - a szóban forgó műveletek nem befektetési szolgáltatások megvalósítására irányulnak.
