A magyar devizahiteles-törvények élesen szemben állnak az uniós szabályokkal. Az Európai Unió irányelvei és alapjogi chartája ugyanis kiemelten, mondhatnám igen magas szinten védi a fogyasztók jogait. A devizahiteles ügyfelek „védelmében” hozott jogszabályok viszont ezzel szemben éppen korlátozzák az adósokat jogaik érvényesítésében – nyilatkozta Rózsavölgyi Ágnes, a témában jártas ügyvéd.
A devizahiteles-törvények elfogadásáig egy szerződés hibáira rámutatva bárki kérhette a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének kimondását anélkül, hogy a fennmaradó tartozás szóba került volna. Ha ez sikerült, akkor az ügyfél a per után jó pozícióból egyezkedhetett a bankkal, hogy mikor és mennyit fizet vissza tartozásából. A devizahiteles-törvény éppen ettől a lehetőségtől, az úgynevezett megállapítási per lehetőségétől fosztotta meg az adósokat, hiszen a jogszabály kötelezően írta elő, hogy az adós tartozását az ítéletnek tartalmaznia kell, s azt az adósnak kötelessége megfizetni.
Ha viszont olyan érvénytelenségi okot talál az ügyfél a szerződésben, amelyet a devizás jogszabály nem küszöbölt ki, akkor a törvény arra kötelezi, hogy egy kifejezetten bonyolult matematikai képlet alapján bizonyítsa, mennyivel tartozik a banknak. Az is gond, hogy a törvény nem szabályozza az elszámolás menetét. A törvény által előírt megoldás azért is probléma, mert ha valóban érvénytelen egy szerződés, akkor annak teljesítését – a devizahiteles-törvények megjelenéséig – nem lehetett kikényszeríteni, a jogszabály mégis ezt a veszélyt hordozza magában. Ez pedig az uniós jogba és a (az akkori) Legfelsőbb Bíróság egy korábbi kollégiumi állásfoglalásába ütközik, amelyek szerint érvénytelen szerződés alapján a szolgáltatónak, azaz a banknak nem lehet üzleti haszna. Azaz a szerződés minden egyes rendelkezése érvénytelen.
Az adós számára azért is kedvezőtlen a magyar törvényi megoldás, mert hátrányos lehet számára a szerződés érvényben tartása, hiszen az árfolyamrés alkalmazása miatti és a jogtalanul felszámolt díjakat visszakapja ugyan, de a törlesztőrészlet alig csökken. Pedig az Európai Bíróság szerint csak akkor tartható érvényben a szerződés, mégpedig a teljesítés helyén és idején érvényes jegybanki árfolyam – tehát nem a napi banki árfolyam, ahogy a pénzintézetek számoltak – alkalmazásával, ha a szerződés fenntartása az adós érdekét szolgálja (ez a Polgári törvénykönyv diszpozitív szabálya). Ezért óriási hiba, hogy kötelezővé tették az érvénytelenséget kiküszöbölő eljárást még akkor is, ha az kárt okozott egyes devizaadósok számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy az adósnak a teljes érvénytelenséggel kevesebb a fennmaradó tartozása, mint a szerződés életben tartása esetén.
Az ügyvédnő arról is beszélt, hogy a törvény életbelépése előtt sorra nyerték a pereket, amelyben az árfolyamrés alkalmazását tisztességtelennek vélelmezték. – Ha pedig ez a szerződési pont tisztességtelen, akkor nincs szabály arra, miként számolják el a forintban teljesített törlesztéseket, azaz érvénytelen az egész szerződés. Ez pedig a lehető legkisebbre csökkenti az adós tartozását – foglalta össze a lényeget Rózsavölgyi Ágnes.
Azokban az esetekben pedig, amikor már fölmondták a szerződést, s egy összegben jár a banknak a hátralék, föl sem merülhet, hogy a fogyasztó érdekét szolgálja a törvény. Tovább rontja az ilyen helyzetbe került adósok helyzetét az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés a héten megszavazott. Nevezetesen: nem lehet végrehajtás megszüntetési pert indítani azon az alapon, hogy a szerződés érvénytelen. Pedig például az árfolyamrés alkalmazása miatt és egyéb okból teljesen érvénytelen szerződések ügyében ez jó fegyver volt az adósok kezében a bankokkal folytatott vitákban.
Tovább súlyosbítja a bajba került adósok helyzetét, hogy a jelenlegi hazai gyakorlat szerint a fölmondott devizahiteles ügyekben bírósági döntés nélkül is sor kerülhet végrehajtásra. A banknak mindössze végrehajtási záradékot kell kérni a közjegyzőtől a szerződést tartalmazó közjegyzői okiratra, s már el is árverezhetik az adós ingatlanát. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban arról tájékoztatott egy ügyben hozzá forduló bírót, hogy csak abban az esetben nem sérti az ilyen módon, bírósági döntés nélkül indított végrehajtási eljárás az uniós jogot, ha az adós kezében hatékony eszközök vannak arra vonatkozóan, hogy a végrehajtást felfüggesszék vagy meg is szüntessék. Márpedig éppen ezt az eszközt akarják kivenni az adósok kezéből a 2018 elején érvénybe lépő törvénnyel. Jó hír viszont a bajba került devizahiteleseknek, hogy – amennyiben azért vesztették el a pénzintézet ellen folyó pert, mert annak során nem alkalmazták az uniós szabályokat, akkor – az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak kártérítés megítélése miatt.
Forrás:http://mno.hu/gazdasag/unios-jogot-sert-a-devizahiteles-torveny-137337
