Egyre nehezebb lakáshoz jutni hitel nélkül

Az elmúlt napokban folytatódott az egykori devizahitelesek kilakoltatása, amiről sajnos keveset olvashatunk a médiában. A minap éppen egy fővárosi, XX. kerületben élő családot dobtak ki otthonából, miután nem tudták fizetni hitelüket. A devizahitel drámai tragédiái ellenére sokan valószínűleg kénytelenek lesznek ismét hitelt igényelni, egyre nehezebb ugyanis lakáshoz jutni, különösen a nagyvárosokban.

Az elmúlt fél évben ismét erősödni kezdett a hitelezési verseny Magyarországon, ami nem csoda: A hazai bankok – a kormány hathatós segítségével – jelentősen tisztítottak a portfóliójukon, míg az újabb generációknak semmi tartalékja, illetőleg öröksége nincsen arra, hogy lakást vegyen magának, vagy beindítsa a megélhetését jelentő vállalkozását.

A tartalékok és saját tőke hiányán túl egy további probléma, hogy a lakásárak drámai mértékben növekedtek az utóbbi két-három évben. Egy megfelelő lakás bérlése majdhogynem elviheti a magyar átlagfizetések felét (!), normális lakást venni egy pályakezdő fiatal, vagy egy, a szülők átlagos fizetéséből élő magyar család számára majdhogynem lehetetlen.

Mi marad hát megoldásnak? A hitelek. Amibe már egyszer belefulladtunk.

Magyar lakáspolitika – létezik?

Ahogyan azt már tavaly is rögzítették a szakemberek, egy-egy évben tízezernél is kevesebb lakás épül Magyarországon, ami az állam mérsékelt szerepvállalására és a családok forráshiányára, bizonytalan jövőképére vezethető vissza. A szakik szerint kb. 40 ezer lakásnak kellene épülnie Magyarországon ahhoz, hogy ne kerüljenek reménytelen helyzetbe emberek. Ugyan Magyarországon ma sincs túl kevés lakás a népességszámhoz viszonyítva, azonban a lakások, házak állapota, amiben az emberek élnek, gyászos. Sok esetben a nyilvántartott lakóépületek valójában lakhatatlanok.

Sajnálatos módon az a korábbi kormányzati ötlet, mely szerint érdemi tervezői felülvizsgálatok és jóváhagyás nélkül épülhetnek lakások, az adott település képét figyelmen kívül hagyva, csak ronthat a helyzeten. Ráadásul hosszabb távon ezek a lakóépületek nagyobb problémákat is okozhatnak. A másik dilemma, hogy a lakáspolitikai támogatások (pl. az egyébként jó ötletnek tartott CSOK-program) elsősorban az újépítési lakások vásárlásának segítésére irányulnak. Mivel azonban a magyar emberek kénytelenek leginkább oda költözni, ahol munkát tudnak találni (leginkább Budapest belvárosa), ezért az újépítésű lakások csak kevesek számára jelentenek megoldást. Ráadásul az újépítésű lakások elkészültére is még várni kell.

Hitelcsapda – vigyázz!

Mi maradhat megoldásnak az egyszeri lakáskereső számára? Hiszen oly sokan vannak, akik éppen csak kijöttek az egyetemről, még szinte munkájuk sincsen, vagy, ha van, akkor jó esetben is csak 150-200 ezer forintot kereshetnek, de inkább minimálbér körül!

És oly sokan vannak azok is, akik adósságaikba fulladva, lakásukat elvesztve keresnének új menedéket maguk és családjuk számára!

A sor hosszasan folytatható.

Nekik lehetőségként bizony a hitel marad csak. Viszont vigyázni kell és a devizahitelezés minden tanulságát alkalmazni kell!

Nem mindegy, milyen szerződést kötünk, milyen feltételekkel, ki lesz a hitelszerződésben, lesz-e kezes, zálogkötelezett, mi lesz a zálogtárgy, stb.? És az sem mindegy, melyik bankkal kötjük meg a szerződést!

Ezekre mind oda kell figyelni és bizony mindenképpen (!) szakemberekkel kell végigvinni a hitelszerződés egész folyamatát!

Amennyiben Ön érintett a témában és segítséget keres, írjon a valsagstabok@gmail.com címre vagy látogasson el awww.bankihitelkarosultak.hu oldalra és vegye fel a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik valódi segítséget nyújthatnak problémája megoldásában.