Totális vereséget szenvedett a bank devizahitel-perében
Úgy néz ki, hogy a vállalkozások számára is van remény: Teljes vereséget szenvedett egy hazai bank egy devizahitel-perben céges ügyfelével szemben. Az ítélet alapján az árfolyam-különbözetről, a kamatokról és mindenféle egyéb díjról is le kell mondania a banknak. A bírósági határozat más vállalkozásoknak is fontos jogi iránymutatással szolgálhat.
Érthetetlen módon az általános adósságválság keretein belül igen kevés szó esett eddig a céges hitelekről. Azaz az olyan hitelekről, amikor a kölcsönt nem magánszemély, hanem valamilyen vállalkozás (pl. Kft., Rt., stb.) veszi fel. Pedig napjaink gazdasági életére az jellemző, hogy alig van olyan magyar mikro kis- vagy középvállalkozás, amely ne vett volna fel kölcsönt ahhoz, hogy vállalkozását beindítsa, vagy azt fejlessze.
Nos, most éppen egy ilyen, úm. céges hitel vonatkozásában mondta ki a Kecskeméti Törvényszék: Hoppon marad a bank, ugyanis érvénytelen a hitelszerződés, amit ügyfelével kötött. Az oka pedig, hogy a szerződés megkötésekor a bank még a legalapvetőbb hitelfelvételeket sem közölte az ügyfelével.
Az ítélet más céges devizahitel-szerződések vonatkozásában is fontos konzekvenciákkal szolgálhat.
A cég az nem fogyasztó?
A devizahitelek valójában a cégek között hasonlóan óriási pusztítást végeztek, mint a magánszemélyek között. A vállalkozások ugyanis rendkívül sok esetben éltek a hitel eszközével. Gyakran előfordult például, hogy egy péküzem kölcsönt vett fel azért, hogy üzlethelyiséget tudjon vásárolni, egy szobafestő mázoló cég lízing szerződést kötött, hogy eszközöket, szállítójárművet vásároljon vagy az autókereskedő azért vett fel kölcsönt, hogy az autószalont be tudja indítani. Olyan is előfordult, hogy egy nyomdaipari cég kezdett bele technikai fejlesztésekbe, amelyek által óriási megbízásoknak tudtak volna eleget tenni – ehelyett azonban a hitel tönkre vágta az egész vállalkozást alig néhány év alatt.
A cégek esetében ráadásul a bankok sokkal szigorúbban járnak el, sokkal több biztosítékot kérnek. Olyan is előfordul, hogy a cégvezetőnek, tulajdonosnak a saját házával és teljes vagyonával kell helyt állnia a céges tartozásokért.
Nem mellékes az sem, hogy ezek a „hitelfelvevő” mikro, kis- és középvállalkozások a zálogai a lakosság jelentős része megélhetésének. Ha pl. egy mikro vállalkozás a devizaárfolyam terhe alatt összeomlik, akkor a vállalkozócsalád megélhetésének forrása szűnik meg.
Ráadásul a céges hitelek esetében a vállalkozásokra jóval szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a magánszemélyekre. Ennek oka, hogy a vállalkozásokat a polgári jog – főszabály szerint – nem tekinti fogyasztónak. Fogyasztók elsősorban ugyanis csak a magánszemélyek annak ellenére, hogy valójában a vállalkozásnak ugyannyira nincs lehetősége megbeszélnie a szerződés részleteit a bankokkal, mint a magánszemélyeknek. Rá azonban – sajnos – mégsem vonatkoznak az ún. „fogyasztói jogok”.
Most mégis fontos és kedvező ítélet született számukra egy vidéki bíróságon.
A bank „pervesztesnek tekinthető”
A hitelintézet még 2008-ban egy 15 millió forintos devizaalapú hitelkeretet biztosított egy magáncég részére, ám a rendelkezésre álló hitelkeret terhére gyakorlatilag „elfelejtett” kölcsönszerződést kötni a társasággal. Noha a vállalkozás 2014 végéig rendesen törlesztett, az árfolyam-különbözetből fakadó emelkedett összegeket egy idő után nem tudta fizetni, így a bank felmondta a szerződést. Ezt követően indult meg a jogi csatározás a felek között, az elsőfokú bíróság pedig még a bank-nak adott igazat. A vállalkozás azonban nem hagyta magát és megindította a fellebbezési eljárást – nagy szerencséjére.
A törvényszék ugyanis megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a per nyertesévé a céget tette a bankkal szemben. Ezzel pedig a cég nagyot kaszált, jelentős összegű perköltséget nyert és a bankkal szembeni visszafizetési kötelezettsége vonatkozásában is sokkal jobban áll.
Számos fontos, precedensértékű megállapítást tett a törvényszék határozatában. Ilyen például, hogy a törvényszék azt írja: „Az I.r. felperes nem minősült fogyasztónak a Ptk. 685. § d) pontja szerint, így az I.r. felperes és az alperes között fogyasztói kölcsönszerződés nem jött létre. A nem fogyasztói kölcsönszerződésre is azonban érvényes, hogy a kölcsönszerződés minden lényeges feltételében a feleknek meg kell állapodniuk. Ennek ki kell terjednie a kölcsön összegére, a kamat, díj és egyéb költség mértékére, havi törlesztőrészlet összegére, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeire és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módjára, következményeire.”
A határozatnak részben ez a része volt a kulcsa annak, hogy a vállalkozás végül nagy győzelemmel hagyta el a tárgyalótermet. A pénzintézetnek egyébként a törvényszék szerint az eredetileg megkötött megállapodást ki kellett volna egészítenie a kölcsön pontos összegével és a havi törlesztőrészlet meghatározásával. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi elemeinek a hiányában kölcsönszerződés létrejötte a törvényszék álláspontja szerint nem azonban nem megállapítható.
Ezek a megállapítások igen jelentősek. Ráadásul a törvényszék szerint a bank hibája nem egyedülálló, valószínűleg számos más esetben is hasonló hibákat halmozva kötöttek szerződét vállalkozásokkal. Az ítélet a devizahitellel rendelkező vállalkozások számára precedensértékű is lehet, ugyanis erre a mintára számos céggel köthetett megállapodást a bank.
Az ítéletet alapján tehát egyértelmű, hogy mindenképpen érdemes lehet a vállalkozásoknak szakemberekkel felülvizsgáltatniuk hitelszerződésüket.