Még mindig nem ért véget a devizahitelekkel kapcsolatban folyó jogi disputa. A jogászok és pénzügyi szakemberek nagyjából hat éve tartó huzavonája a deviza alapú kölcsönszerződések körül jövő héten folytatódhat, amikor a Kúria egy, az adósokat is érintő ügyben foglal állást.
A legfőbb magyar bírói szervezet, a Kúria polgári kollégiuma jövő héten, mégpedig május 5-én ülést tart a devizahitelek ügyében. Az ülés célja annak megvitatása, hogy szükséges-e újabb jogegységi eljárás a devizaalapú kölcsönszerződésekről. A Kúria szerint ez azért fontos, mert az utóbbi időszakban a bíróságok munkája során több fontos, külön értelmezést igénylő kérdés fogalmazódott meg. A Kúria bejelentése ismét rámutat arra, hogy mennyire bonyolult, összetett jogi problémákkal találkozhattak azok, akik aláírtak egy devizahitel-szerződést. Egyben felvetődik: Ha professzionális, szakosodott jogászok ennyi éven keresztül – utólag – ilyen sokat vitatkoznak a devizahitel-szerződéseken, honnan kellett volna tudnia annak kockázatait mondjuk egy sokgyermekes anyukának tíz évvel ezelőtt?
A Kúria tegnap kiadott közleménye szerint a legfőbb ítélkező testület még 2013. december 16-án hozta meg jogegységi határozatát a devizaalapú kölcsönszerződések vonatkozásában. Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt az alsóbb bíróságokra, és így a pereskedő felekre is kötelező iránymutatást.
Az azóta eltelt időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb (jog)értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg. Így például az is, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül egyáltalán devizaalapúnak!
A Kúria polgári kollégiuma ezért fog tanácskozni, szükséges-e e kérdésben újabb jogegységi eljárás (minden bizonnyal szükséges kellene,legyen), és ha igen, milyen eljárási keretek között történjen: vagy egy öttagú tanács vagy a Kollégium, mint úgynevezett jogegységi tanács folytassa le az eljárást.
A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában már egyszer kinyilvánította: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Fontos azonban, hogy önmagában csak az adóst terhelő árfolyamkockázatot minősítette így a Kúria, az egyéb körülményekről és szerződési feltételekről ez a döntés nem szólt.
A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a szerződési terhek szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető - ismertette ezt az utóbbi időben sokat kritizált Wellmann György, a kollégium vezetője.
A jogegységi határozat úgy szól: amennyiben " a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Ebből következően a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. Ez lényegében az ún. részleges érvénytelenség esete, amelyre volt már példa szép számmal a bírósági gyakorlatban. Ezeket pedig még most is érdemes megvizsgáltatnia az adósoknak!
A jogegységi döntés arra irányul, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást, így a bíróságok munkáját és akadályozza a devizahiteles ügyekben született ellentmondásos határozatokat.
