Az MNB központi akaratot valósítana meg?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a jegybank részt venne valamilyen formában a devizás autóhitelek forintosításában, vagy egyéb irányú kezelésében. Ez derül ki legalábbis egyes, "jegybank-közeli" személyek megnyilatkozásaiból. A jelzálog-hitelekhez képest háttérben maradó autóhitelek még ma is százezrek számára okoznak problémát, végső soron nemcsak az autóhiteleseknek, hanem a pénzügyi intézeteknek is.
Gyorsítaná a Magyar Nemzeti Bank a gépjármű-devizahitelek forintosítását. A hivatalos állásfoglalás szerint erre azért kerülhet sor, mivel a devizás konstrukciók rosszat tesznek a háztartások fizetési képességének, ezáltal akár az ország növekedési lehetőségeit is visszafoghatják. A szakemberek mindazonáltal leszögezik: az autóhitelesek messze nem járhatnak még csak annyira jól sem, mint az ingatlan-hitelesek jártak a forintosítással.
Nem túl biztató prognosztizáció...
Matolcsyék megcsinálják
A jegybank a korábbi jelzáloghiteleknél bevett forintosítási gyakorlatához hasonlóan kész eurót adni a tartalékából a bankoknak - jelentette ki egy sajtónyilatkozatában az MNB alelnöke, Windisch László. Windisch ezt elsősorban azzal indokolta, hogy az árfolyamkockázat végső soron a bankoknak is kockázat és teher.
Az autóhitelek konstrukciója nagyban eltérhet a lakáshitelekétől. Nagyon sok autófinanszírozást vállaló pénzügyi cég alkalmazott ugyanis olyan módszereket, amelyben az árfolyamgyengülés nem épül be azonnal a törlesztőrészletbe, hanem elnyúlik a hatása. Első lépésben például futamidő-hosszabbítást hoz, hogy ne emelkedjék a törlesztőrészlet. Később azonban ha a hosszabbítás elért egy bizonyos szintet, fokozatosan emelkedik a fizetendő összeg, ami – akár állandó árfolyam mellett is – egy lépcsőzetes emelkedést hozhat a havi törlesztő részletek összegében.
Az a több mint negyedmillió, még mindig élő autóhitel-szerződéssel rendelkező érintett, akinek ilyen kontraktusa van, mostanában szembesülhetett ezzel. Nem járnak azonban jobban, mint a lakáshitelesek, ha most minden változatlan marad, hiszen, bár korábban kevesebbet fizettek az árfolyamgyengülés hatásaként, de a jövőben többet fognak, ráadásul a lakáshiteleket 256 forintos frankon forintosították, most meg 290-nél jár a svájci pénznem árfolyama, nagy kérdés tehát, milyen árfolyamon húzzák meg majd náluk a határt.
Úgy látszik, a különbözetet tehát az MNB finanszírozhatja meg.
Még nem tiszta, pontosan mi történhet
Hogy akár százalékosan, vagy forintra meghatározva mi történhet, nem lehetséges megjósolni. Lényeges ugyanis, hogy az autóhitelek területe jelentősen különbözik az ingatlanhitelekhez képest. Ezen a területen ugyanis sokkal nehezebb és összetettebb a probléma, mivel nincsenek egységes szerződések, így azokra egységes képlet sem alkalmazható, ráadásul adminisztrációs szempontból is nagy kihívást jelentene ezek forintosítása. Könnyen lehet, hogy a bankok (hitelintézetek) meg akarják majd előzni a problémát és maguk kezdeményezik ügyfeleiknél a forintosítást.
Kérdéses az is, hogy az MNB-t pontosan mi vezeti egy ilyen jellegű, azért jelentős terhet jelentő művelet elvégzésére, mint amilyen a forintosításhoz való esetleges hozzájárulás. Nehéz megmondani, hogy valóban csak és kizárólag a felhozott indokok, vagy pedig valamilyen központi akarat végrehajtása áll a szándék mögött.
