Nem sok jót ígér az első devizahiteles per a bankokra nézve

A legfontosabb hivatkozási alap dőlt meg a bankok devizahiteles perei kapcsán. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem indítványozta az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát a devizahiteles törvény vonatkozásában. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt kérte ugyanis, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindhiába. A bíróság - a devizahiteles törvény már előre is sokat sejtető szabályai alapján - lesöpörte a hitelintézet hivatkozását.

A Takarékszövetkezet úm. "másodlagos" álláspontja szerint az általa beterjesztett bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt. A szerződések a takarék szerint megfeleltek a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített akkori feltételeknek.

Nincs apelláta! 

Hiába a Takarékszövetkezet igyekezete, a bíróság elutasította jogászának keresetét.

A Takarékszövetkezet elsődlegesen alkotmányellenességre hivatkozott az egész eljárás alapjául szolgáló devizahiteles törvény kapcsán. Álláspontja szerint a per alapjául szolgáló jogszabály számos ponton alkotmányellenes, így például a jogállamiság és a tisztességes eljárás lényeges elveivel is. A takarék jogásza arra is hivatkozott, hogy a szerződések megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek is, továbbá az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben - nem túl kreatív módon - azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. Kiemelte: a törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések. Megjegyzendő, a nem túl fantáziadús alperesi ellenkérelem több mint 7 millió forintot jelentett a képviseletet ellátó ügyvédi irodának... Ennyit arról, amikor az állam kezeli a pénzünket. Rosszabb, mint a bankok.

Visszatérve a döntéshez, a Fővárosi Törvényszék bírósága végtére is egyik kérelemmel sem azonosult teljesen. A bíró amolyan köztes hivatkozással ugyan végtére is elutasította a takarékszövetkezet keresetét, azonban nem az alperes jogi képviselője által előadottakra (is) hivatkozva. A bíró az alkotmánybírósági út kezdeményezésével érdemben egyszerűen nem foglalkozott. Ezáltal lényegében az Alkotmánybíróság és a Kúria korábbi döntéseit vette figyelembe, amelyek lényegében kikövezték az útját a mostani pereknek.

Ami a konkrét szerződéseket illeti, már a takarékszövetkezet érvelésének logikáját elutasította a törvényszék. A takarék azzal érvelt, hogy a hitelszerződéseknél alkalmazott, egyebek mellett a feltételek egyoldalú módosítására lehetőséget adó általános szerződési feltételek (ÁSZF) is egyedileg megtárgyalt elemei a megállapodásoknak, mivel azokat ugyanúgy végigbeszélték az adósokkal, mint a szerződések egyéb feltételeit. Csakhogy, mint arra a bíró is felhívta a figyelmet, az ÁSZF lényege éppen az, hogy az a szerződések olyan "minta" eleme, amelyet a pénzintézet általános jelleggel, kiterjesztően használ, és nem egy adott megállapodáshoz állít össze. Ezzel megdőlt a takarék védekezése, amely miatt viszont a bíróság már azt sem vizsgálta, hogy az egyoldalú módosítások megfelelnek-e azoknak a szempontoknak, amelyeket a Kúria állított össze. A devizahiteles törvény ugyanis az általános szerződési feltételek és nem az egyes, egyedi feltételek vizsgálatára "hívja fel" a bíróságokat.

Fellélegezhetünk?

Véglegesen semmiképpen sem. Mindenekelőtt a bankok esetleges teljes veresége sem jelentene a legtöbb devizahiteles számára végleges megoldást. A hitelszerződések nem szűnnek meg, legfeljebb a törlesztő részletek válhatnak kezelhetőbbé.

Ráadásul még a takarékszövetkezet jogi vitája is folytatódhat másodfokon. A többi bank (a legnagyobb bankok, mint pl. OTP, ERSTE, CIB, stb.) perei még csak most következnek.

Az azonban már látható, hogy a devizahiteles törvény miatt a bírók "keze" már igencsak kötött. Meghatározott idő alatt, meghatározott keretek között dönthetnek csak. Ráadásul - az első tárgyalás után nagyon úgy néz ki - alkotmánybírósági útra sem fogják terelni az eljárásokat és a devizahiteles törvény kivizsgálását. Mindez nem éppen a bankoknak kedvez. 

Lehetne persze vitatkozni,  hogy mennyire tesz jót az országnak hosszú távon, hiszen jogállamiság, meg minden. De most ezt egy kicsit hagyjuk! 

Élvezzük ki együtt a bankok keserű perceit.