Berendelhetik a bírókat az ítélkezési szünet után a devizahiteles ügyekben
Amennyiben a hitelintézetek úgy ítélik meg, hogy a kamatemelések megfelelnek a Kúria által megszabott feltételeknek, pert indíthatnak a tisztességtelenség vélelmével szemben. A bevezetésre kerülő mentőcsomag első elemeként megszavazott devizahiteles törvény vélelmezte ugyanis a hitelszerződések tisztességtelenségét az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések vonatkozásában. Pereket tehát most ebben a vonatkozásban már nem az ügyfeleknek (adósoknak), hanem a bankoknak kell indítaniuk - valamennyi érintett szerződés vonatkozásában. Több ezer eljárás indulhat.
A hitelkárosultak blogja úgy értesült, a fővárosi bíróságok már most mozgósítják a bírókat a nyár végére. A bírói fórum tehát arra készül, a hitelintézetek nem hagyják annyiban a dolgot, s akár több ezer pert indíthatnak egyszerre. Az OTP a devizahiteles jogszabály megszavazását követően szinte azonnal bejelentette, hogy pert indít szerződései védelme érdekében.
"Ki perel ma?"
Az OTP-n kívül a legtöbb bank figyeli a már zajló pereket, illetve az egyéb körülményeket, s annak függvényében dönti el, hogy jogi útra tereli-e az egyoldalú szerződésmódosítás ügyét. Ellenkező esetben szó nélkül ki kell fizetni a jogtalan kamatemelés miatt az ügyfeleknek visszajáró pénzt, mégpedig kamatos kamattal. A bankok ebben a vonatkozásban igen nehéz helyzetben vannak: A bizonyítási teher ugyanis immár őket terheli, márpedig az eddigi devizahitel-pereknek az egyik kulcsa éppen a bizonyítási kötelezettség volt, amely inkább a felperes adósokat terhelte. Rendkívül nehéz helyzetben lesznek a bankok, ha bizonyítani akarják "tisztességes eljárásukat" a szerződések és a Kúria által meghatározott elvek vonatkozásában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak a lakáscélú hitelek állománya a tavalyi esztendő végén nagyságrendileg 720 ezer darab volt, mely összesen 3318 milliárd forintot jelentett. Ezekből az ügyletekből 217 ezer darab szerződés volt devizaalapú, mintegy 1756 milliárd forint értékben. A gazdasági válság kirobbánásakor, tehát még 2008-ban több mint 835 ezer darab lakáscélú hitelszerződés volt. Az azóta eltelt öt évben összesen kb. 250 ezer új hitelt hagytak jóvá. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben összesen közel 360 ezer hitelszerződés szűnhetett meg – az elévülés kérdése miatt azonban őket is érinti az árfolyamréssel és az egyoldalú kamatelmelésekkel kapcsolatos jogi dilemmák. A teljes hitelállományt nézve hasonló arányt tesznek ki a fogyasztási hitelek, vagyis az autóhitel, televízió stb. értéke is hasonló nagyságrendű.
"Ha nemper"
Ha nem perelnek a bankok, avagy veszítenének az eljárásokban, akkor a következő mintegy három hónapban kell majd a bankoknak pontosan kiszámolniuk, hogy mennyivel többet számoltak fel a devizahiteleseknek a jegybanki középárfolyamnál a deviza átváltásakor, illetve a havi törlesztőrészletek kialakításakor. Ezt azt összeget kell majd visszafizetni az adósoknak. Szintén feladat az egyoldalú kamatemelések miatti túlfizetések kiszámítása, ezt is el kell végezniük még az idén ősszel.
Az árfolyamrésen és az egyoldalú kamatemelések miatt kialakult helyzeten túlmenően általában véve is rendezni kell azonban még a devizahitelek sorsát. Egyesek, pl. a bankszövetség szerint az árfolyamgát kötelezővé tételével kell csökkenteni a törlesztőrészleteket, ez azonban nem igazán megoldás. Esetleg ilyen lehet a forintosítás, amellyel Rogán Antal szerint mintegy havi 25-40%-kal is csökkenthetőek a törlesztők.
A devizahitelek forintra váltásának nemzetközi szinten is jelentős visszhangja van. Egyes külföldi elemzők szerint a kormányzati ígérgetések ellenére valahol a napi árfolyam közelében váltanák át a hiteleket forintra - tehát nagyobb terhet már nem nagyon raknának a bankok nyakába. Elemzői elképzelések szerint 2016-ig három egyenlő részletben történhet majd a forintosítás.
