Szokatlan és nehezen értelmezhető helyzetet teremt a devizahiteles törvény

Elfogadta a Parlament a devizahiteles törvényt, így bő egy hét múlva hatályba lép a jogszabály. Ezzel a Kormány a Kúria néhány hete hozott jogegységi határozatának „babérjait” kívánja learatni. Lényeges lehet még, hogy jelentős mértékben csökkenhet a bíróságok leterheltsége is: a törvény ugyanis leállítja a vonatkozó devizahiteles pereket is!

Nagy a bizonytalanság, s egyelőre nem látható pontosan, mit fog eredményezni a Kormány által ma megszavaztatott ún. devizahiteles törvény.

A törvény ugyan meghatározza, mikor is érvénytelen az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, önmagában ettől még a jelenlegi helyzetet továbbkomplikáló szabályokat is alkalmazni rendel.

Bankócák a pácban

Az biztos, azok után, hogy egy évtizedig fejték a magyar állampolgárokat a bankok, most azonban mégis nehéz Orbánéktól független hitelintézetnek lenni. A bankok vitatása hiányában ugyanis a fentiek szerint meghatározott pontok érvénytelenek a fogyasztói szerződésekben. Abban az esetben, amennyiben a pénzintézet ezt nem fogadja el, bírói felülvizsgálatot kell kezdeményeznie – jó sok pénzért (az illeték az alapeljárásért 1.5 millió forint).

Ezekben a perekben a bíróság kizárólag a tisztesség kérdését vizsgálja. Az alperes azonban minden esetben a Magyar Állam lesz. Ráadásul a bankoknak a jogszabály hatálybalépésétől kezdődően mindösszesen harminc napjuk lesz a bírósági eljárás kezdeményezésére!

Léhmann legalább pihenhet…

Kiemelten fontos, hogy a törvény egy következő külön törvényben foglalt intézkedésig (tehát bizonytalan ideig) felfüggeszt minden folyamatban levő peres eljárást, amely a fenti pontokkal kapcsolatosan részben, vagy egészben foglalkozik.

Ezzel egyrészt a bíróságokat akarják tehermentesíteni, másrészt viszont a saját szájukból sem akarnak sz.., pontosabban gyurmát csinálni, hiszen minek egy törvény, ha úgyis döntenek a bíróságok? Igen ám, de az nagy kérdés, hogy mi van azokkal a peres kérelmekkel, amelyek nemcsak az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésekre vonatkoznak? Súlyos jogelvi kérdéseket vet fel tehát ismét a magyar jogalkotás.

Szintén számos kérdést vet fel a devizahiteles jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a kapcsolódó végrehajtási eljárásokat is felfüggesztik lényegében. Ezzel a kérdéskörrel a napokban külön cikkben is foglalkozunk.

Ami biztos, hogy sok még a bizonytalanság a devizahiteles törvény vonatkozásában is. Egy lépés már történt legalább, s ennek is örülni kell, persze. Arra azonban továbbra se számítson senki, hogy minden gondját megoldják majd a bíróságok és az állam. Továbbra is szükséges tehát a (deviza)hiteles ügyekkel kapcsolatban tanácsokat kérni és egy konkrét, hosszú távú stratégiát felállítani a válságos pénzügyi helyzet megoldása érdekében.