Kis könnyebbség: Akár százmilliókat fizethetnek vissza a bankok
„Ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent az költség.” Ezzel a rövid, summás megállapítással zárta le lényegében a Kúria a deviza alapú hitel-, és kölcsönszerződések körül bonyolódó, több éve húzódó vitasorozatot. Az árfolyamrés jogi minősítése közvetetten több százezer embert érintett Magyarországon, illetőleg több százmillió (milliárd?) forint sorsa dőlhetett el azzal, hogy a Kúria kimondta az árfolyamrés semmisségét. Jelentős csatát nyertek ezzel a devizahitelesek.”
A Kásler-ügyben hozott döntésében a Kúria úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a szerződésben fel kell tüntetni.
A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%), melytől a pénzügyi intézmény csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.
Miért is fontos ez nekünk?
A Kúria döntése a Kásler Árpád által még évekkel ezelőtt kezdeményezett peres eljárásában igen jelentős. Különösen a pénzügyi tárgyú szerződésekben adhat jelentős precedenst a jövőre irányulóan, akár teljesen függetlenül a deviza alapú szerződésektől. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló perben a bíróság arra kereste a választ, hogy igaza volt-e a Kásler házaspárnak, amikor egy a devizahiteles szerződésekre általánosan jellemző hiányosságot megtámadtak 2011-ben a saját OTP-s szerződésük vonatkozásában. Lényegében az ügy arról szólt, hogy a hitelintézetek a devizahitelek forintban történt folyósításakor az alacsonyabb devizavételi árfolyamot alkalmazták, az adósoknak viszont a magasabb, devizaeladási árfolyamon kellett törleszteniük. Ezzel azonban jelentős plusz költségeik keletkeztek, amivel még mindezek ellenére sem lett volna probléma, ha a bankok feltüntették volna azt a hitel Teljes hiteldíjmutatójában (ezt nevezik THM-nek). Az esetek jelentős részében azonban ez nem került feltüntetésre a szerződésekben, így az a probléma állhatott elő, hogy egy pénzügyi (ti. hitel-)szerződés a magyar jogszabályok szerint érvénytelen lehet, amennyiben valamennyi költséget nem tartalmazza tételesen.
Mi lesz itt?
Az Európai Bíróság április 30-án kihirdetett határozatát és a Kásler-ügy eldöntését követően a legfőbb magyar bírói fórum a jogegységi határozat kialakítása érdekében még a nyár első hónapjában megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témaköreit. Amennyiben megszületik a jogegységi határozat, annak alapján a bíróságok küszöbölhetik ki majd az egyes kifogásolt részeket a megtámadott szerződésekben. Ezáltal megtörténhet, hogy a hitelintézetekne a bíróságokra kerülő egyes ügyekben vissza kell fizetniük bizonyos összegeket, amennyivel – jogtalanul - többet fizettek az adósok. Ez adósonként általában néhány tízezer forint körül alakul, összességében azonban milliókra-százmilliókra (milliárdokra?) rúghat.
