Segítséget jelenthet az EB döntése, de a megoldásra még sok devizaadósnak várnia kell
Másfél éven keresztül várta a magyar közvélemény az Európai Bíróság döntését a magyar devizahitel-szerződés ügyében. Könnyen lehet azonban, hogy ugyanennyit várhatunk majd arra, amíg a jogi szakemberek kibogozzák a döntés pontos értelmét… Az EB határozata márpedig kulcsfontosságú lehet a további deviza-perek megítélése ügyében, s könnyen lehet, nemcsak a Kúria, hanem a magyar kormány devizahiteles politikáját is befolyásolja majd. Kérdés tehát már csak az, milyen irányban!
A Bankszövetség közleménye szerint egész jogász-csapat vizsgálja az Európai Bíróság döntésének esetleges kihatásait, míg a Kúriának is legalább a nyári ítélkezési szünetig tart majd megfejtenie az EB határozatának rejtelmeit.
Nemhiába a hosszú vacillálás az ügyben, hiszen az Európai Bíróság döntése nagy jelentőséggel bír számos, a magyar bírósági szervezetrendszer előtt folyó „devizahitel-ügyben”. Sőt, a devizahitelesek minden bizonnyal még élénken emlékeznek Orbán Viktor ama választások előtti nyilatkozatára, amely szerint a szükséges bírósági döntések megléte esetén megmentik a devizahiteleseket – ha újraválasztják őket…
Ha az EB kinyitja a száját!
Számos szakértő van azon a véleményen, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos, az Európai Bíróságon meghozott döntések után a Kúria aligha lesz képes jogegységi döntést hozni az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében. A bírósági indoklást pontosan megvizsgálva ugyanis feltűnő, hogy a tisztességtelenséget csak a konkrét egyedi szerződéses feltételek vizsgálata alapján lehet kimondani. Azt kell ugyanis vizsgálni, hogy a tájékoztatás és az ügyfél kockázatokra történő figyelmeztetése olyan alacsony szintű volt-e, hogy abból az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó sem ismerhette fel az árfolyamrés mibenlétét, illetve nem tudta értékelni az eltérő árfolyamok alkalmazásának a törlesztőrészletre és a kölcsön teljes összegére gyakorolt hatását! (A hitel felvételekor eladási, míg a törlesztésnél vételi árfolyamon számoltak a hitelintézetek.)
„Dől a lé”
Nagy a valószínűsége azonban, hogy ezeknek az összegeknek megtörténik majd a visszafizetése! A gyakorlatban ezt már a bankok is belátták, amely a bankok érdekvédelmi szervezetének egy korábbi javaslata alapján is kikövetkeztethető. Ez márpedig azt jelentheti, hogy mondjuk egy átlagos ingatlan – devizahiteles havonta 1000-3000 forint többletterhet viselhetett, úm. jogtalanul. Aligha jelent mentőövet a devizahiteleseknek egy ekkora törlesztőrészlet-engedmény – még akkor is, ha évekre visszamenőleg, kamatos kamattal kapja vissza. A részleges érvénytelenség megállapítása ugyanis nem jelenti automatikusan a teljes szerződés érvénytelenségét: az árfolyamrés támadása tehát aligha vezeti teljes megoldásra a deviza-adósokat. (Ráadásul nem is merül fel minden szerződés vonatkozásában hasonló problémakör.)
Egyes jogászok hangsúlyozzák egyúttal azt is, hogy az azonnali, tömeges hitelérvénytelenítés végső soron senki érdeke sem lehet, hiszen ez olyan mértékű adósságtörlesztést hatályosítana, amelyet nem bírna el a magyar társadalom. Az viszont elképzelhető, hogy egyes hitelintézetek szerződéskötési procedúrája és gyakorlata jelentős részt kifogásolható, amely igen jelentősen érintené a szerződéses állományaikat. (Amely az új döntések alapján már semmiképpen sem ütközik uniós jogba.)
Erőfölénnyel való visszaélés
Szintén jelentős kérdést vetettek fel a hitelintézetek egyoldalú kamatemelései, amelyek azonnal felvetették az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét. Tévedés azonban azt gondolni, hogy önmagában az árfolyamrés visszamenőleges visszaírása megoldhatná a devizahitelesek problémáit, hiszen ők leginkább a drasztikusan növekvő árfolyam-különbözet áldozatai. A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a törleszőt-részletek emelkedésében mintegy egyharmad arányban játszik szerepet a bankok egyoldalú kamatemelése. A maradék kétharmad oka a hazai fizetőeszköz romló árfolyama.
