Félnek a kiszolgáltatottságtól a devizahitelesek

Amilyen hangzatos sajtónyilatkozatok láttak napvilágot tavaly nyáron, olyannyira csönd van most a devizahitelek kapcsán a választások előtt. A devizahitelesek érdekei ellen játszhat az egyelőre igen eseménytelenül zajló választási időszak. Abban az esetben ugyanis, amennyiben a kormánypárt magabiztosan szerezheti meg ismételten a kétharmados többséget, vélhetően jóval kevésbé lesz rajta a nyomás, hogy valódi intézkedéseket hozzon a még mindig több százezer embert közvetlenül érintő válság kezelése érdekében.

Az év elején ismételten megugrott a devizahiteleiket nem teljesítők aránya, aminek több oka is lehet. Az idő előrehaladtával egyre többen élik fel utolsó tartalékaikat, sokan pedig a kilátástalan helyzet miatt adják fel a harcot (Ne feledjük, a deviza alapú szerződések alapján sokan 20-30 évre adósították el magukat úgy, hogy havi rendszerességgel egy magyar átlagfizetést, vagy még annál is többet kell törleszteniük a bank felé.). A kilencven napon túli késedelemmel rendelkező hiteleseknek most már lassan több, mint 65%-a egy éven túl nem fizeti hitelét.

Mentőcsomag – politikai csodafegyver?

Nyugodtan állítható, a devizahitelek kapcsán kigondolt mentőcsomagok bevetésével akár választást is lehet nyerni. Egyrészről azért, mert még mindig a választópolgárok jelentős részét érinti a devizahitel-probléma, másrészt pedig, hogy egyéb megoldási lehetőségeket – a bankok közreműködésének hiányában – nehéz találni a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Ezt természetesen a politikai pártok is tudják, nem véletlen, hogy 2013 nyarának végén, az ősz elején minden politikai oldal állást foglalt a devizahitelek ügyében. Igazán komolyan azonban talán egyik sem gondolta azt, amit mondott… Egyelőre ugyanis semmilyen érdemi intézkedés nem történt, történetesen a kormány oldaláról sem, aminek pedig lehetőségében állna jogszabályi változásokkal, mentőcsomagok kialakításával reagálni a helyzetre.

A korábban emlegetett devizahiteles-törvényről egyelőre még nem hallani, sem olyan speciális, karakteres mentőcsomagról, ami a korábbiakhoz képest tényleges előrelépést jelentene. Az Alkotmánybíróság (Ab) nemsokára újra tárgyalja a kormány devizahiteles indítványát, az ügy ugyanis folyamatosan a testület napirendjén van. A kormány még november végén fordult az Ab-hoz, mégpedig azért, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben. Az azonban még bizonytalan, hogy még a választásokat megelőzően döntés születik. Sajnos, felvetődhet az is, hogy a döntést éppen azért halogatják, mert egy esetleges kedvezőtlen határozat a választások előtt bizony nem a jelenlegi kormánypárt iránti szimpátiát erősítené.

Vélhetően csak a bennfentesek tudhatják, hogy készül-e valamire még a kormány, azonban a jelenlegi helyzet alapján lassan úgy tűnik: meglepetés lenne egy esetleges érdemi mentőcsomag kialakítása. Különösen egy érdemi harc nélküli választási kampány esetében.

Mit tehetünk?

Akármit is tesz, vagy nem tesz a kormány, feladni nem szabad! Harcolnia kell a devizahiteleseknek továbbra is. Jogi úton meg kell vizsgáltatni a szerződéseket, továbbá mindenképpen érdemes egyeztetni a bankkal és világossá tenni a hitelintézetek előtt: nekik is kompromisszumot kell kötniük, különben ők sem jutnak a pénzükhöz. Egy csődbe ment adós valójában egyik félnek sem jó: az adósnak azért nem, mert már csak a fekete gazdaságban próbálhat meg továbbevickélni, míg a banknak azért nem, mert a fizetésképtelenné vált ügyfelekkel szemben a végrehajtási eljárások sem vezethetnek eredményre, sőt, sokszor csak még tovább rontják a helyzetet.