AB, EB, MNB, Fidesz: Kegyelmet, vagy életfogytiglant kapnak az adósok 2014-ben

Döntő lehet a 2014-es esztendő a devizahitelek kapcsán és nemcsak az adósok gazdasági kimerülése miatt. Alkotmánybírósági, európai bírósági döntések, mentőcsomagok, polgári jogi változások, pénzügyi intézmények megszűnése és kivonulása – mind-mind valószínű elemei az újévben a pénzügyi piacokon lejátszódó forgatókönyvnek. Annyi szinte biztos, hogy valamennyi adós igen másként fogja „érezni magát” devizahitelével kapcsolatban egy esztendővel később.

Jelentősen könnyebbülhet a helyzetük, de akár életfogytig tartó adósrabságot is kaphatnak a deviza-adósok ebben az esztendőben. A 2013-as naptári évben központi témát jelentő devizahitel-válság a Kúria döntésével továbbhúzódott, a magyar társadalom jelentős része továbbra is csak nyögi a részleteket. A már mindenkinek csak púpot jelentő devizahitelek okozta problémakör megoldására vélhetően idén tesznek utolsó alkalommal kísérletet az állami döntéshozók.

„Ha az ajtón nem megy, majd a hátsó ablakon”

Amint az ismert, Navracsics Tibor arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást a devizahitel-konstrukcióról. A közigazgatási és igazságügyi miniszter és kabinetének célja, hogy jogi úton vezesse ki a devizaalapú hiteleket a hazai pénzügyi rendszerből, mindezt pedig úgy tegye, hogy ezzel enyhítse az adósok terheit.  

Ugyancsak szorgalmasan munkálkodik a Magyar Nemzeti Bank, amelynél többféle megoldási alternatívát dolgoztak ki a devizahitel-szerződések módosítására. Az egyes alternatívák elfogadottsága az Alkotmánybíróságtól is jelentős mértékben függhet.

Mind az Alkotmánybíróság, mind a jegybank ügyködéseinél fontosabb lesz azonban az Európai Bíróság eljárása. Az EB elé még mintegy egy éve a Kúriától átkerült devizahiteles magyar ügyről előreláthatólag a következő hetekben-hónapokban hozhat döntést az Európai Bíróság. A jogászoknak ebben az esetben fogyasztóvédelmi szempontból kell határozniuk a konkrét szerződésről – ezáltal pedig a többi devizahiteles ügy megítélése is újra fókuszpontba kerülhet.

Amint arról ugyancsak hallani lehetett, a kormány továbbra is ügyködik egy devizahiteles mentőcsomagon, amellyel a választásokat is végérvényesen eldöntheti. Egyelőre ami biztosnak tetszik, hogy még áprilist megelőzően jogszabályt alkotnak a devizahitelesek védelmében. Az azonban, hogy egy ilyen jogszabály mit tartalmazhat, s különösen, hogy végre tényleges segítséget jelenthet-e a deviza-adósoknak, igen bizonytalan.

Jelentős változások a jogi szabályozásban és a pénzügyi piacokon

A kormány ipari módon alkotta a jogszabályokat regnálása alatt, ennek tetőpontja volt az új alkotmány, valamint az idén, 2014-ben hatályba lépő Polgári Törvénykönyv. A polgári jog változásai jelentős kihatással lesznek az ún. követelések (adósságok, passzívumok) kezelésére is. Az egyik ilyen, a gyakorlatban rendkívül jelentős változás lesz, hogy a továbbiakban a felszólító levelek nem jelentik egyúttal az elévülés megszakadását. Ebből kifolyólag mindazok, akik követeléseiket például egy hiteltartozás kapcsán érvényesíteni kívánják, pert kell, hogy indítsanak 5 éven belül! Önmagában már ez a szabály alapvetően más magatartásra fogja késztetni a hitelintézeteket.

Azokat a hitelintézeteket, amelyeknek léte, prosperitása igencsak bizonytalanná válhat a magyar piacon. A kormány kiszorító politikája miatt jónéhány bank fontolgatja már a kivonulást, illetőleg üzletpolitikájuk megváltoztatását. Sőt, egyes bankokkal egy esztendő múlva talán már egyáltalán nem is találkozhatunk (pl. MKB).