Súlyos dilemmák a 21. század egyik legjelentősebb magyar ítélete előtt

2013. június 25-én a Kúria – túlzás nélkül kijelenthető – az évszázad egyik legjelentősebb határozathozatala előtt áll. A döntés több tízezer magyar állampolgár életét folyásolhatja be közvetlenül, ráadásul azokkal a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, amelyek súlyos össztársadalmi és gazdasági problémákat jelentenek az ország számára. Mindeközben egyre inkább úgy tűnik, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyomást kíván gyakorolni a bírósági szervezetrendszerre: leginkább a jelenlegi bankrendszer fenntartása érdekében. Egyesek szerint ésszerű gazdasági megfontolásokból kifolyólag, más, kritikusabb vélemények szerint azonban speciális érdekcsoportok befolyásának engedve…

2013. június 25-én a magyar bírósági szervezetrendszer legmagasabb szintű fóruma, a Kúria elé kerül az a másodfokon is helybenhagyott bírósági döntés, amely szerint érvénytelenek azok a kölcsönszerződések, amelyek nem jelölik meg az árfolyamréseket, mint költséget.

A lé(t) a tét?

"Hogyan is döntsek erről?"

A hatályos jogszabályok alapján ez teljesen magától értetődő, hiszen a Hpt. (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) szerint semmis az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az összes költséget. (lásd: Hpt. 213. §.) Az ilyen típusú deviza-kölcsönszerződésekkel kapcsolatos bírósági döntések alsó hangon is több tízezer, de sokkal inkább több százezer ember anyagi helyzetét határozhatják meg.

Hatalmas jelentősége lehet tehát már önmagában is egy hasonló tartalmú bírósági határozatnak, hát még ha hozzávesszük azt is, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos jogi szemléletmód (és joggyakorlat) irányát is alapvetően megváltoztathatja – persze, csak abban az esetben, ha a Kúria helybenhagyja az első és másodfokú bíróság döntéseit. Az egyik oldalán a társadalom még most is jelentős számú károsultjai (és nem felelőseit!), a másik oldalon viszont lényeges gazdasági, pénzügyi folyamatok károsodhatnak súlyosan a döntések következtében. És persze ne feledjük, rengeteg pénzről van szó!

Nyomásgyakorlás, vagy jóindulatú intelem?

Szász Károly már több alkalommal is megszólalt a devizahitelek jogi minősítésével kapcsolatosan. Néhány héttel ezelőtt például hangot adott abbéli véleményének, hogy a devizaszerződések bírósági úton történő megtámadása teljesen felesleges, hiszen csak elenyésző számban kerülhetnek ki a peres eljárásból győztesen a hitelfelvevők a bankokkal szemben. Ennek ellenére most mégis szükségesnek látta azt, hogy a napokban megerősítse, a bíróságokon nagy társadalmi felelősség nyugszik, nem érvényteleníthetik a devizaszerződéseket, mert ezzel már a bankrendszert veszélyeztetnék. Talán nem véletlen, hogy éppen a közelgő, június 25-én esedékes bírósági döntést megelőzően…

A PSZÁF vezetője előzetes szakmai egyeztetést követően egyenesen levelet írt a magyar bíróságnak, amelyben kihangsúlyozta számunkra: akár államcsődhöz is vezethet az, amennyiben a bankok számára hátrányos döntéseket hoznának a devizahitelekkel kapcsolatos perekben! Érdekes módon hozzáteszi, hogy néhány százezres devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél, tehát nem érdemes ebben az irányban „lépéseket tenni”. A gond ezzel csak az, hogy néhány százezer devizahiteles anyagi helyzete egy tízmilliós ország teljes lakosságának jelentős részére súlyos kihatással lehet. (Elegendő, ha arra gondolunk, hogy egy devizahiteleshez hány további személy kötődik akár családi, akár üzleti szálakkal.) Tény és való, hogy bankcsőd esetén a betétesek is súlyos bajba kerülhetnek (elegendő, ha például Ciprusra gondolunk). Mindazonáltal súlyos morális, erkölcsi aggályokat vet fel az, ha pusztán gazdasági szükségszerűségből kifolyólag a bíróságok döntéshozataluk során elhagyják a jogszolgáltatás alapvető szempontjait.