Ismét kedvező határozat született a devizahitelesek számára a bankokkal szemben

Kezdhetnek aggodalmaskodni a bankok? – tehető fel a kérdés. A Debreceni Törvényszék ugyanis polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet április 11-én csütörtökön, vagyis tegnap. A még nem jogerős határozat alapján a bankok ügyfeleikkel szemben jogosulatlanul módosították a szerződéseket és a bankok kamatemelései is jogtalanok voltak. A szakemberek szerint még nem egyértelmű, hogy amennyiben ez a határozat jogerőre emelkedik, az a deviza alapú hitelszerződések kapcsán felvetődő jogi kérdések elbírálási gyakorlatára milyen kimenetellel lesz.

Az első fokon zajlódó jogvita kiindulópontja két ügyfél jelzáloggal biztosított hitel- és kölcsönszerződése volt, amelyet még a gazdasági világválság kirobbanását követően, 2007-ben és 2008-ban kötöttek.

Érvénytelen csak úgy változtatgatni

A bíróság szerint az ügyletek azon rendelkezése, miszerint „A hiteldíj (a kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni”– érvénytelennek minősül. A Debreceni Törvényszék egyéb tekintetben a szerződéseket érvényesnek találta, egyfajtaképpen tehát csak részbeni érvénytelenségről beszélhetünk.

 
A szerződés szerint a hitelintézet akkor változtathatja – egyoldalúan - a hiteldíjat, ha ténylegesen változnak is a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A Törvényszék megállapítása szerint a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel az ügyfelekkel, mint fogyasztókkal szemben tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elveit.

A külalak rendben volt, csak éppen a tartalom…

Ami az arányosság direktíváját illeti, a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban úgymond „üres”: a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltségeket. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. Ebből fakadóan a bank, mint erőfölényes pozícióban levő fél visszaél helyzetével. A bíróság úgy találta, hogy szerződési feltétel sérti az átláthatóság elvét is, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Ha tehát javulna pl. a fogyasztói árindex, csökkenne a hiteldíj. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem.

A mostani bírósági döntés azt is jelenti, hogy a megsemmisített szerződési rendelkezés nem érvényes, tehát a pénzintézet a két ügyfél esetében 2007, ill. 2008 óta, jogosulatlanul módosította a szerződéseket és emelte a kamatokat.

Az ítélet még nem jogerős.