A pénzügyi rendszer ketyegő bombái: A Pénzügyi Stabilitási Tanács egy friss jelentése szerint világszerte 28 olyan veszélyeztetett bank van, amelynek csődje képes kiváltani egy globális sokkhullámot. Érdekes módon olyan bankok szerepelnek a lista legelején, mint a Deutsche Bank, vagy éppen az amerikai JP Morgan. A magyar pénzügyi piacokon a hitelcsapdába kerülteknek még akár jól is jöhet egy-egy hazai bank gyengélkedése.
Ha egy ilyen óriásbank csődbe megy, a világ ismét átélheti 2008-at: Akkoriban az amerikai Lehman Brothers Investmentbank szolvenciája csúszott meg – és került ezzel a nemzetközi pénzügyi rendszer egy hatalmas káoszba. Csak az államok és a jegybankok gigantikus mentőakciói akadályozták meg akkor a teljes összeomlást. Igaz, végső soron az adófizetőknek kellett milliárdos összegekkel helytállni ezért.
Óriásbankok: Vége a dáridónak?
A pénzügyi világ vezetői akkoriban esküt fogadtak, mindent megtesznek majd azért, hogy ismételten olyan krízis, mint ami 2008-ban előállt, soha többé ne fordulhasson elő. Számos intézkedést vezettek be ennek érdekében, így például 2013-tól világszerte minden banknak növelnie kell a biztonsági pufferként szolgáló saját tőkéjét. 2019-ig pedig 7,5%-osra kell emelniük az ún. magtőke-kvótájukat a stabilitás fenntartása érdekében.
A legnagyobb bankok esetében azonban ezek az előírások még mindig nem elegendőek egy válsághelyzetben.
Ebből is fakadóan a Pénzügyi Stabilitási Tanács most összeállított és nyilvánosságra hozott egy olyan 28-as listát, amelyen azok a pénzügyi konszernek szerepelnek, amelyekre nézve minél hamarabb találni kell további megfelelő biztonsági előírásokat. A listán a pénzügyi intézményeket négy csoportba osztották.
Érdekes módon a legfelső kosárba olyan bankok kerültek, mint a Német Bank, az amerikai Citigroup és a JP Morgan, valamint a brit HSBC. Ennek oka leginkább az volt, hogy ezek azok a pénzügyi intézmények, amelyek a leginkább kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ezeknek a bankoknak – a többitől eltérően – 2019-ig legalább 9,5%-os sajáttőkét kell felhalmozniuk és tartalékolniuk onnantól kezdődően. Ez meglehetősen súlyos kötelezettségeket jelent a bankok számára, amelyeknek fentiek tudatában gyorsan kell majd reagálniuk megfelelő szakmai döntéseket meghozva.
(Hogy egy bank milyen mértékben tölt be kulcsszerepet a pénzügyi rendszerben, olyan mutatókon keresztül mérik le, minthogy milyen nemzetközi hálózattal, kapcsolatrendszerrel rendelkezik, milyen nagyságú a határon átnyúló követelés- és kötelezettségállománya, mennyire és mennyiért forognak értékpapírjai a pénzpiacon, stb.)
A legalsó, egyben a legenyhébb intézkedésekre kötelezett bankok között van pl. a spanyol Santander, vagy éppen a japán Sumito és az olasz Unicredit bank. A listára egyebek mellett jellemző, hogy túlnyomórészt amerikai, brit, francia és svájci bankok kerültek fel.
További súlyos kötelezettségek a bankoknak
A fenti jelentés mellett egy másik ellenőrző szervezet, a Bafin is kötelezettségeket ír elő a legnagyobb bankok számára.
A szabályok szerint szükséghelyzetben alkalmazandó részletes terveket kell kidolgozniuk egyes kiemelt pénzügyi intézményeknek. „A cél az, hogy megfelelő ellenőrző-rendszert és tervezhetőséget valósítsunk meg.” – jelentette ki a kontroll-szervezet egyik szakembere.
A bank-biznisz vége?
A válság első időszakában (2007-2010) csak az Egyesült Államokban több száz bank ment tönkre. Európában szintén hasonló a helyzet, például Magyarországon is lassan távozni készülő bankokról suttognak a bennfentesek. Idehaza elsősorban az AXA Bankkal, az MKB-val, az Erste Bankkal, a Raiffeisen Bankkal és a K&H Bankkal kapcsolatban merült fel a veszélyeztetettség lehetősége. Azzal, hogy ezeknek a bankoknak a csődje Magyarországon milyen következményeket idézhet elő, egy későbbi írásunkban foglalkozunk. Devizahiteleikkel bajba kerülő ügyfeleiknek azonban még akár jól is jöhet ezeknek a hitelintézeteknek a gyengélkedése...
(Nem véletlen, hogy valójában idehaza is az OTP és a CIB Bank jelenti a legnagyobb veszélyt az eladósodott ügyfeleknek. Agresszivitásuk és keménységük magyarázata egyszerű: Ezek a bankok állnak legstabilabban a lábukon. )
Ami biztosnak tűnik, hogy a bank-biznisz az elkövetkező években nem lesz olyan jövedelmező, mint a 2008-as évet megelőző évtizedben.
