Még kellemetlen végzést kaphat a földhivataltól az a devizahiteles, aki lakása eladásával a januári hajrában sikeresen eljutott a végtörlesztéshez. Ugyanis a hatóság
elutasíthatja a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét egy váratlan, értelmetlen és
természetesen a szakmával (értsd: ügyvédi kamarák) nem egyeztetett törvénymódosítás
miatt.
Pedig minden sínen volt, a vevő kifizette a vételárat még január 30-a előtt, a gyerekekre
kapott állami támogatás visszafizetésének felfüggesztését is elrendelte a jegyző, sőt az állam javára bejegyzett jelzálogjog törlését is engedélyezte a Kincstár meglepően gyorsan, igaz a támogatás összegét letétbe kellett helyezni. Minden szabályos volt – gondolhatja. Akkor mi lehet a probléma? Hiszi, nem hiszi, az Alaptörvény.
 

Már megint az Alaptörvény?

Mi köze az Alaptörvénynek a végtörlesztéshez vagy a földhivatali eljáráshoz? Látszólag
semmi. Vagy mégis? Bizony, bizony az Alaptörvénnyel összefüggésben nem kevesebb,
mint 307 törvényt módosítottak egyetlenegy jogszabállyal. Az úgynevezett „saláta törvény” meglepetései fokról-fokra derülnek ki, és gyanítjuk, nincs még vége. Mert ki gondolta volna, hogy az Alaptörvény ürügyén ismeretlen doktrinerek, a szakma „nagymesterei” segítenek akaratunk helyes megfogalmazásában új és egyben kötelezően használandó szavakat lopva az ingatlan-nyilvántartási törvénybe.

Mostantól hacsak a szerződésben vagy a külön okiratban szerkesztett bejegyzési engedélyben az átruházó nyilatkozatában a „feltétlen” és „visszavonhatatlan” kifejezések teljesen véletlenül nem szerepelnek, akkor a földhivatal elutasítja a tulajdonjog bejegyzését.

Hogy miért ez az irányított stilisztika, hisz eddig úgy tudtuk, hogy a szerződéses nyilatkozatok amúgy sem vonhatók vissza, (ellenben a szerződések megtámadhatók), így próbáljuk megfejteni a rejtélyt. Bár, ahogy így elgondolkodunk, ami direkt „visszavonhatatlan”, az nyilván erősíti a rendet, no meg a jogrendet. Az senkit nem zavar, hogy az elutasító határozatról nem a felek képviseletében -mellesleg éppen az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján kötelezően - eljáró jogi képviselőt értesítik (ahogy az illik az általános eljárási szabályok szerint), hanem a vevőt, eladót közvetlenül. Vajon felmerült a „jogújítókban”, hogy ez a lépésük gátolja a jogorvoslati jog érvényesítését, hiszen az eladóban-vevőben fel sem merül, hogy csak ő a szerencsés kiválasztott. És ha elővigyázatosságból nem kommunikál ügyvédjével, lehet, hogy már túl késő lesz.

Ez a módosítás még sok bosszúságot és kisebb-nagyobb anyagi kárt is okozhat az
érintetteknek, főleg a hitel felvételével történt vásárlásoknál, ahol felmondás oka is lehet a tulajdonjog bejegyzésének visszautasítása.

Információnk szerint a tavalyi, régi, megszokott tartalommal benyújtott kérelmeket a
budapesti földhivatalok még most nem utasítják el, a vidékiek hozzáállása nem ismert. Szóval riadó, figyeljen oda, hogy szerződött, illetve képviselője figyelmét nem kerülte-e el ez a változás.

Az ilyen teljesen értelmetlen játék a szavakkal hova tovább azt eredményezi, hogy az állampolgár lassan semmit nem tehet körültekintő, alapos jogvédelem nélkül, és ez utóbbit ma már hagyományos eszközökkel nem igen lehet elérni.