Olvasónk szeretne megegyezni bankjával, de úgy tűnik, a pénzintézetet ez hidegen hagyja.
Az utóbbi időben egyre többet olvasok a hitelintézetek egyoldalú hozzáállásáról. Ezeknél nem tudom eldönteni, hogy melyik múlik a Bank vagy az Ügyfél hozzáállásán.
Történetem 2010. április 29.-i napra nyúlik vissza, innen indul. MKB Bank-T-Mobile hitelkártya tulajdonos vagyok. Mivel eddig a napig semmilyen késedelmes fizetésem nem volt, gondoltam hogy ha személyesen bemegyek a központi fiókjukba, ott és akkor tudunk mérsékelni a kamaton (42%), vagy a tartozás (450.000 Ft) összegét át tudjuk tenni egy kedvezőbb fizetési konstrukcióba. Sajnos semmilyen megoldással nem tudott előállni az ügyintéző. Javasolta, hogy levélben próbáljak egyezkedni.
Ezen a napon be is jelentettem levélben az MKB Bank Zrt. felé fizetési nehézségemet. Nem azt írtam, hogy nem tudok fizetni, hanem azt hogy tudok, de nem annyit, amennyit eddig. Leírtam továbbá hogy miben látnám a megoldást a problémámra. Kettő megoldási javaslatot is felvetettem.
A válasz az MKB Bank Zrt. részéről meg is érkezett. Elég kioktató és arrogáns levél formájában. Leírták 3 oldalas levélben, hogy kivizsgálták a problémámat, mik a hitelkártya szerződés feltételei (amit eddig is tudtam), illetve ha nem fizetek, akkor mi várható. Én a levelemben nem írtam olyat hogy nem akarok fizetni!!!
Ezután levelet írtam az MKB Bank központi fiókjába több, az ügyben kompetens osztályvezetőnek. A levél megírása után 3 héttel hívtak telefonon abból a bankfiókból, ahol anno a hitelkártyát átvettem. Bementem az időpontra. Az ügyintéző hölgy azt kérdezte miben segíthet, mondjam el a problémámat. Nos, ekkor elszakadt a cérna. Az anyagomat meg se kapta a központtól, azokat a leveleket, amiket küldtem, nem is tudta hogy léteznek... nem is tudta, hogy miért jövök hozzá.
A hölgy kedves volt, ezért elmondtam neki a problémámat, ő pedig kizárólag azt tudta ajánlani, ami neki is rendelkezésére állt. Egy teljesen piaci, hasonlóan magas kamatozású személyi kölcsönt, amire elvileg át lehetne váltani, de nem biztos, mert a bank ezt 2, azaz kettő hónap alatt bírálja el. De addig is fizetni kell a hitelkártyát. Mindez 2010. július 15-én volt.
Természetesen ez nem tűnt megoldásnak, főleg úgy, hogy eddig jó fizető adós voltam, de ahogy én kérek vmit, akkor egy nagy fityisz. S persze az is felháborító, hogy a nehéz helyzetben lévőkön akar meggazdagodni a bank.
Azóta semmilyen megkeresés nem érkezett. Persze küldtem levelet az MKB Bank felé, hogy akkor most hogy áll az ügy, milyen megoldási javaslattal fog előállni, de se kép se hang. Mivel hivatalos levélről volt szó, vártam a 30 napos válaszadási kötelezettség betartására, mondanom sem kell, hogy nem válaszoltak.
Amit nekem törvényi kötelezettség előírt, betartottam:
- bejelentettem fizetési nehézségemet,
- leírtam miben látom a megoldást,
- kértem az MKB Bankot tegyen ő is megoldási javaslatokat,
- nem zárkóztam el a fizetés elől, csupán az eddigi havi összegeket nem tudom már fizetni,
- minden esetben elérhető voltam.
Amit az MKB Bank Zrt. betartott:
semmilyen törvényes keretet nem tartott be. Se a Magatartás Kódex iránymutatásait, se a saját belső szabályzatát ilyen esetekre, ami ráadásul az interneten is fent van, se a 30 napos válaszadási kötelezettségét. Természetesen azóta felvettem a kapcsolatot a PSZÁF-el, hátha...
A banktól eddig semmilyen megkeresés, levél, tértivevényes küldemény, telefon nem érkezett. Én mindig leírtam, hogy szeretnék megegyezni a tartozás összegéről. Ezek szerint az MKB Bank viszont nem.
El tudom képzelni most már, hogy ha valakinek ingatlan hitele van, azzal hogy bánnak. Rögtön ráterhelik az ingatlanra, elveszik és kész, mert ők a NAGYURAK. Ők mindent megtehetnek. Megtehetik, hogy semmilyen törvényt nem tartanak be. Nekem, persze mint dolgozó állampolgárnak mindent be kell tartani, mert ha nem, akkor megyek a sittre.
Na, ezen a NAGYURAS hozzáálláson kellene változtatni.
Az utolsó 100 komment: